Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Műhely - Bariska István: Kőszegi malmok és intézmények a Gyöngyös patak mentén, 1565-1950
Műhely BARISKA ISTVÁN KŐSZEGI MALMOK ÉS INTÉZMÉNYEK A GYÖNGYÖS PATAK MENTÉN, 1565-1950 1. A Gyöngyös patak feltárása Az első, valamennyi egy időben létező kőszegi malmot bemutató forrás 1651 -bői származik.' Az első egyedi malomadat viszont már 1565-ből, tehát csaknem száz esztendővel korábbról ismert. Ez a 16. századi forrás a Puskapormalomról szól, amelyet a város akkor Hans Finknek adott el. Személye az első ismert helyi malomtulajdonos. A két forrásadat arra utal, hogy Kőszegen is korai malomlistákkal lehet számolni. Nem volt akadálya tehát annak, hogy feltárjuk a Gyöngyös patakra épült malmok és intézmények 1565-1950 közötti történetét.2 Két munka kínált erre igen jó alapot. Egyrészt Szövényi Anna diplomamunkája, amelyet a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Településépítészeti Tanszékén nyújtott be 2004-ben, valamint a diplomamunka továbbfejlesztése 2009-ben.3 Ez utóbbi változathoz készítette Bariska István feltáró jellegű alaptanulmányát a Gyöngyös malmairól és intézményeiről. Másrészt az OTKA 81586. számú pályázata keretében készült el 2010-2014. között Kőszeg Várostörténeti Atlasza. Az idézett diplomamunka és a városatlasz-program igényei rámutattak arra, hogy a Gyöngyös patak vizi energiáját használó malmok, manufaktúrák, üzemek és jóléti intézmények pozicionálása, alapvető történeti adatainak rendszeres feltárása mindezidáig kiesett a rendszeres kutatásokból. A Gyöngyös patak észak-déli irányban szeli át Kőszeg városát. Folyása során kisebb-nagyobb szigetet képezve természetes (Feldbach) és Malomárokra (Mühlbach) szakad. A város nagyobb része a patak nyugati partjára épült, malmai, ha nem is kizárólagosan, a Malomárokra telepedtek. 1 MNL VaML KFL V.3. a 1651. 2 Bariska é. n. 3 Szövényi 2004. és 2009. Urbs. magyar várostörténeti évkönyv x-xi. 2015-2016. 355-371. p.
