Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Vadas András: Városárkok és vízgazdálkodás a késő-középkori Közép-Európa városaiban
340 Városok és természeti erőforrások ideig nem szerezte meg az újonnan épített malmok feletti teljes tulajdonjogot - erre csak bő fél évszázaddal később, 1494-ben került sor.56 1435 és 1494 között a város különböző egyházi intézményei osztoztak a jövedelem nagyobb hányadán. Fontos kérdés, hogy hol álltak a lebontott és az újjáépített malmok. Ezek kimutatása nem csupán a városárok, hanem általában a város számos ponton tisztázatlan topográfiai fejlődésének kutatása számára is releváns lehet.57 Az egyik 1435 előtt működött malom az oklevelek tanúsága szerint a Felső-kapu mellett állt (molendinum ante superiorem portám). E malomról folyamatos adatokkal rendelkezünk 1494-től, amikor Eperjes városa végérvényesen megszerezte azt. A város kivételesen részletes számadásai a 15. század végétől korábbi nevéhez hasonlóan Felső-malomnak nevezik (Obermoell, molendinum superior) az építményt.58 A másik, Zsigmond engedélye előtt létező malom helyével kapcsolatban szintén lehetnek sejtéseink. Az 1435-ös ügyletekben a Felső-malom mellett a másik érintett malom Középső-malom ( molendinum medium) néven szerepel. A Középső-malom megnevezés két dologra utalhatott. Az egyik lehetőség, hogy létezett egy Alsó-malom is már ekkoriban. Ennek ellentmond, hogy sem az Iványi által kiadott okleveles anyagban, sem pedig az áttekintett és Iványi által csak regesztázott oklevelekben nem találkozunk említésével. Azonban elképzelhetetlen, hogy a Felső- és Középső-malomtól eltérően ezt a malmot ne kellett volna áttelepíteni 1435-ben. Valószínűbb, hogy ez a malom a város középső kapuja közelében állt, és a Középső- vagy Kis-kapu közelsége miatt nevezték Középső-malomnak, hasonlóan a Felső-malomhoz, amely bár valóban a város felső részén állt, de a közeli Felső-kapuról is kaphatta a nevét. Ugyanakkor, szemben a Felső-malommal, a Középső-malom az áttelepítését követően alighanem jóval távolabbra került eredeti, 1435-öt megelőző helyétől. Minden valószínűség szerint az alsó városrészben helyezték el - erre utal a város késő középkori számadáskönyvében néhol előforduló mola verő civitatis inferioris névalak, tehát áttelepítése miatt alighanem új nevet nyert, innentől Alsó-malomnak nevezték (Niedermoell, molendinum inferior, mola verő civitatis inferioris).59 Ez utóbbi hipotézist erősíti az is, hogy Eperjes 18. század első harmadából származó ábrázolásainak egyike is itt jelzi az Alsó-malmot.60 56 MNL OL DF 229 078, regesztája: Eperjes II. 288. p. 714. sz. Erre lásd még: Nógrády 2000. 162. p. 57 A város topográfiájára lásd: Mencl 1938. 98. p, Sedlák 1965. 58 Ezeket Nógrády 2000. dolgozta fel. 59 Utóbbit lásd például: MNL OL DF 282 538. föl. 112r. 60 A látkép valamiért nem került be Szalai-Szántai 2006. 70-72. p. gyűjtésébe, pedig már 1965-ben publikálta Eperjes monográfiája: Sedlák 1965.
