Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)

Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Vadas András: Városárkok és vízgazdálkodás a késő-középkori Közép-Európa városaiban

336

Városok és természeti erőforrások

A régészeti kutatások eredményei alapján Sopron középkori vizesárka minden valószínűség szerint a Bánfalvi- avagy Rák-patakból nyerte a vizét. A patakot többszörös zsiliprendszer segítségével terelték a városfal köré.34 A város árokkal való körítéséről 1340-ből rendelkezünk az első forrással. Ekkor

I. Károly a Fertő vámja felének átengedésével támogatta az árok megépítését.35 Az oklevél csak fossatumot említ, azonban annak vízzel telt voltára nem utal. Bár a szakirodalom feltételezése szerint a (vizes)árok 1344-re elkészült, erre csak a fent említett 1340. évi, öt évre szóló vámadomány hosszából következtet az irodalom. Ha ez valóban így volt, ekkoriban meg kellett épülnie a fent említett zsiliprendszernek is, de az egészen bizonyos, hogy a 15. században már viz áramlott az árokban. Az Előkapunál álló zsiliprendszerhez kapcsolódott az a malom, amelyet először egy 1437. évi számadástöredék említ.36 A 16. századból már részletesebb forrás: egy számadás is fennmaradt.37 A munkálatok hosz- szú időtartamából, a szállított anyagokból - például nagy mennyiségű kő - és az igen jelentős költségekből arra következtethetünk, hogy 1540-ben nagyobb felújítási munkálatok zajlottak a malmon és a zsilipen. Könnyen elképzelhető, hogy alapjaiból kellett újjáépíteni a zsiliprendszert, valamint felépíteni a hozzá kapcsolódó egykerekű malmot.38 Bár alighanem ez volt a legnagyobb jelentőségű, nem az Előkapunál állt az egyetlen, városárokhoz kapcsolódó malom. 1438-ban és az ezt követő években több forrás is említ például egy bizonyos Ispotály-malmot (Spitalmühl) - ez a várárokban, az Ógabona tér azon szakaszán állhatott, amely a mai Széchényi tér és Újteleki utca közé esik, közvetlenül a gabonapiac mellett.39 A 16. század végétől számos forrásban megjelennek a kallósok és malmaik. Egy Dávidházy István által feldogozott 1589. évi városi számadáskönyvi bejegyzés szerint a várárokban (a DNy-i

34 Holl 1979. 110-119. p.

35 MNL OL DF 201 756, 1340. január 16, kiadása: Soproni oklevéltár 1/1. 76-77. p. 136. sz.

36 „Item dem Vlreich zimermann hab ich geben 4 tagion per 20, das er dy rinnen zu der mul bey dem vodemtor hat gemacht, facit LXXX den.” - Soproni oklevéltár II/3. 83. p. 10. sz.

37 MNL GYMSML SL IV. A. 1009. a. Sopron Város Kamarási Hivatalának iratai, Kamarási számadások, 6. kötet 76-85. p. A forrás elemzésére lásd: Szende (megjelenés alatt).

38 Uo. 85. p.

39 „Item Thomas Zenikel vnd Johannes Zeniekei geprueder von gurmennt rugent an stat ir selbs auf die nachgeschriben stucken vnd gueter auf halben tail [von wegen Stephan des Zeniekei purger zu Odenburg vnd fr(awen) Margareten die dann sein hausfr(aw) gewesen ist] von erst auf ain mayerhoff gelegen am Korenmarkt vor der Stat Odenburg zenachst der spitalmül” - Gerichtsbuch 107-108. p. 29. sz. (1438) Lásd uitt: 117. p. 43. sz. (1440). Lásd még: „Item desselben tags hab ich geben dem Hanns mülner, das er an der mül irn graben geczimert hat, dem hab ich beczalt IX tagion per XX, facit VI sol. den.” - Soproni oklevéltár II/3. 345. p. 23. sz. (1440-1441), illetve a Hanns molnár által fizetett adó uitt: 345. p. 27. sz. (1442).