Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Vadas András: Városárkok és vízgazdálkodás a késő-középkori Közép-Európa városaiban
328 Városok és természeti erőforrások A hazai városok vízhez kapcsolódó erődítéseiről nem rendelkezünk semmilyen összefoglaló irodalommal, de még a középkori városok védelmi rendszeréről is hiányoznak az átfogó szakmunkák. Erdély középkori erődítményeiről az elmúlt évtizedben született néhány jelentősebb, jól használható monográfia és egy katalógus,12 valamint rendelkezésre áll egy kevésbé alapos és naprakész jegyzék a 16. századi magyarországi erődítésekről, illetve erődített városokról.13 Ezeken túl szinte csak egyes települések védelmi rendszeréről születtek tanulmányok. Az elmúlt évtizedek ásatási eredményei révén számos város védelméről alkotott képünk megváltozott: a régészeti kutatás Pest, Nagyszombat, Kassa, Sopron vagy Kőszeg falaival egyaránt foglalkozott a közelmúltban,14 azonban Sopron kivételével, alig-alig tértek ki a vizesárkokra.15 Érdemes még megemlíteni az építész Rabb Péter doktori disszertációját, amely a középkori magyarországi városok védelmi rendszerét tekinti át, az árokrendszerekkel azonban alig foglalkozik, és a primer források vizsgálatától szinte teljes egészében eltekint.16 Általánosságban azt mondhatjuk, hogy a középkori városok erődítéseivel kapcsolatos irodalom azon túl, hogy rögzíti, adott városok rendelkeztek-e hasonlóval vagy sem, nagyon kevés specifikus megállapítást tesz, s nyilván részben források híján szinte semmit nem találunk a vizesárkokról, vagy a városokat övező tórendszerek működéséről. A középkori európai városok vizesárkai - rövid áttekintés Amikor a kutatás középkori erődítések - legyen szó akár várakról, akár erődített városokról - funkcióit és kiépítésük folyamatát vizsgálja, az utóbbi időben egyre nagyobb hangsúlyt fektet arra a problémára, hogy ezen építmények mennyiben szolgáltak reprezentációs, illetve védelmi célokat. Mint arra fent kitértünk, Richard Holt arra mutatott rá, hogy Angliában kis udvarházak, kolostorok, valamint az utóbbiak grangiái körül is rendre találunk vizesárkokat már a középkortól fogva, de ugyanez igaz számos kora újkori, védelmi célokat csak 12 Rusu 2005, Karczag-Szabó 2010. 13 Marosi 1991. 14 A főbb eredmények összefoglalására: Szende 2010. 149-150. p. Lásd még a korábbi kutatásokra: Holl 1981. 15 Holl 1967-1973. Itt legrészletesebben az 1968. évi kötet: 198-204. p. Magyaróvárra: Aszt 2001, ili. Enzsöl-Lővei 1994. A felvidéki bányavárosok erődítéseire - kitérve a vizesárkokra lásd: Mino 2011. 289-302. p. Besztercebányára lásd részletesen: Graus 2000. 3-2l.p. 16 Rabb 2005. Az árkokra lásd uitt: 47—48. p.