Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)

Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Simon Katalin: A Duna és a hajómalmok Pest-Budán a 18. században és a 19. század első felében

Simon Katalin: A Duna és a hajómalmok Pest-Budán...

309

3. kép. Hajómalmok Újlakon és Országúinál Pest-Buda 1833-as vízrajzi térképén.

BFL XV. 16.d.241/5a, részlet

ni, ami szerinte nemcsak a malomhelyek számára előnyös, de a hajózást sem akadályozza.34 Az 1850-es évekre valóban ezen a részen alakítottak ki kisebb malomsort a Fürdő-sziget, valamint a Rákos-patak torkolata közötti területen.35

III. Malomszegek - malomhelyek

A vízimolnárok működéséhez a hajómalom mellett alapvető fontossággal bírt a malomszeg, vagy malomkaró (Mühlstöck).36 A molnárok meghatározott helyen és meghatározott sorrendben foglalták el a folyó megfelelő szakaszát. Egy molnárnak több malomszege is lehetett, és a vízállástól függően változtathatta malma helyét. Noha Mária Terézia 1772-ben elrendelte a malomszegek és a hozzájuk tartozó cöjtök lecserélését vasmacskára és vasláncra - azzal a céllal, hogy azok kevésbé akadályozzák a hajózást —, Pest-Budán a gyakorlatban nem történt változás.37 A malomszeget nemcsak a céhtagok tartották nyilván, de a

34 Fellner azért is tett javaslatot új malomsor kialakítására, mert a meglévőben már nem tudták sem neki, sem több sorstársának a működéshez szükséges malomszeget biztosítani. BFL IV.1202.k Molnárcéh iratai, Fellner Sebestyén beadványa (1845. november 10.)

35 BFL XV.16.d.241/17 (1852)

36 Vajkai 1981. 356-357. p.

37 Takáts 1907. 148-149. p.