Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Simon Katalin: A Duna és a hajómalmok Pest-Budán a 18. században és a 19. század első felében
304 Városok és természeti erőforrások A malmok nagy száma ellenére a kapacitásra a budai hajómalmok felmérése során is panaszkodtak. A Pest-Pilis-Solt vármegyei malmokhoz hasonlóan itt is azt jegyezték fel 1728-ban, hogy kevés hasznot hoznak (alig 50 mérő gabonát), ennek okát az elmúlt évek különböző természeti katasztrófáiban jelölték meg. Ság és Szecső egy-egy malma például csak esős időben, azaz „nagyon ritkán” működött: előbbi mindössze 8, utóbbi 10 pozsonyi mérőt termelt. (Az összeírásokat átnézve elmondható, hogy a malmok átlagos hozama évi 20-40 pozsonyi mérőt tett ki, a budaiak 50 pozsonyi mérője tehát nem is számított rossznak. Pestről 1715-ből van adatunk, ekkor egy-egy hajómalom 60 pozsonyi mérőt termelt.) Szintén csak esős időben működött a szentmártonkátai és a nagykátai malom, de emellett több vízimalomnál is megemlítik a pár (hat) éve tartó szárazságot, valamint azt, hogy csak esős időben tudják járatni a malmot. Mindez feltehetően még jobban felértékelte a Dunán működő hajómalmok jelentőségét.16 1. táblázat. Pest-Pilis-Solt vármegye területén található malmok 1728-ban. dunai hajómalom 91 egyéb vízimalom 42 szárazmalom 17 összesen 150 Forrás: BFLIV. 1002.r 1728 és Borossy 1997. 16 A mogyoródi malomnál utalnak az akkor hat éve tartó szárazságra. Borossy 1997.1. 423, 427,457,467. p, II. 241. p; MNL OL N 78 20. téka. A forrásokban említett időjárási változások leírása korrelál az éghajlattörténeti kutatások eredményeivel, amelyek szerint a 18. század első harmadára fokozott napsugárzás, ezzel kapcsolatban pedig erős felmelegedés volt jellemző. Rácz 2001. 268-269. p.
