Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Simon Katalin: A Duna és a hajómalmok Pest-Budán a 18. században és a 19. század első felében
SIMON KATALIN A DUNA ÉS A HAJÓMALMOK PEST-BUDÁN A 18. SZÁZADBAN ÉS A 19. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN Bevezetés A 19. századi Buda, Pest és Óbuda városképének meghatározó elemei voltak a Duna hajómalmai. Bemutatásuk előtt röviden érdemes kitérni a Pesten és Budán működő egyéb malmokra is. A folyami hajómalmok mellett csekély számban ugyan, de működtettek szárazmalmokat és vízimalmokat is, amelyekre a Duna téli befagyása miatt volt szükség, azonban meglehetősen kevés forrás áll rendelkezésünkre róluk.1 A 17-18. század fordulóján, 1700-ban Franz Wähler kapott engedélyt szélmalom létesítésére ötévi adómentességgel, a malom további sorsa azonban ismeretlen.2 Az 1728. évi összeírásban a hajómalmok mellett mindössze a halászvárosi Élelmiszertár oldalán lévő lisztőrlő malmot említik.3 A városi (azaz mai Rudas) fürdő oldalán is malom működött, amelyet Ferdinand Satzinger építtetett 1702-ben.4 A fürdő melletti sorháznál állt a városi úgynevezett lómalom (Rossmühl, azaz állati erővel hajtott taposómalom - feltehetőleg ugyanez szerepel a 19. század eleji forrásokban Ochsenmühl, azaz ökrös malom néven).5 A század második felében Újlakon is volt lómalom.6 Az egyéb budai malmok között végül, de nem utolsó sorban az országúti Császármalmot kell megemlítenünk, amely ugyan a város területén állt, azonban az uralkodó tulajdonát képezte.7 Pesten a Rákos patakon alakítottak ki vízimal1 Nagy 1957. 58. p. 2 Nagy 1957. 58. p. A szélmalmok ekkor még meglehetősen ritkák voltak Magyarországon. Takáts 1907. 242. p. 3 BFL IV.1002.r 1728. évi országos összeírás, összesítés. 4 Géra-Oross-Simon 2015. 1536. és 1550. regeszta. A terveket lásd: BFL XV.17.a.302/140 (18. század közepe) 5 Nagy 1957. 80, 85. p, Gera 2014. 130. p. Az Ochsenmühl elnevezést lásd a telekkönyvekben (BFL IV.1009.f 65. kötettől). 6 Johann Meindl 1767-ben engedélyezett lómalmát lásd még lentebb. BFL IV. 1002.a 70. köt. 10. föl. (1767. január 14.) 7 A török időkben lőpormalom volt, utána alakították át lisztőrlő malommá. Miller 1760. 100. p, Nagy 1957. 55, 98. p. Urbs. magyar várostörténeti évkönyv x-xi. 2015-2016. 301-321. p.
