Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Rüsz-Fogarasi Enikő: A kolozsvári ispotályok élelmezése a fejedelemség korában
Rüsz-Fogarasi Enikő: A kolozsvári ispotályok élelmezése... 297 létesítmény élelmiszerellátásának teljes körű leírására. A forrás feltárása során sok kérdést tisztázni tudtam, azonban ezzel egy időben legalább annyi újabb kérdés fogalmazódott meg: milyen arányban voltak nők és férfiak az ispotályokban? Hogyan helyezték el őket a szűkös ispotályi körülmények között? Voltak, lehettek-e személyes tárgyaik a gondozottaknak? Részesültek-e lelki gondozásban? Orvosi ellátásban volt-e részük? Amikor csak húspénzt számoltak el, a gondozottak maguk készítették-e el étküket? Milyen arányban vettek részt a gondozottak az intézmény adminisztrációjában? Teljesen világos, hogy a gazdálkodásból származó jövedelem összetett gazdálkodás része volt. Az ispotály célja a szegények oltalmazása és ellátása volt, azonban a számadások a vagyon megtartására és jövedelmezővé tételére irányuló törekvést tükrözik, ezzel szemben a lakók konkrét gondozásáról csak elvétve esik szó. A szegényekről való gondoskodás nyilván nem kizárólag az élelmezésben merült ki, hiszen ugyanilyen fontos volt, hogy a rászorulók számára lakhatást és mhanemüt is biztosítsanak. Az élelmezésben felhasznált alapanyagok döntő többsége a gazdálkodásból származott, ezt egészítették ki vásárlással, amihez a létesítmények bevételeinek egy részét használták fel. A többletet a gazdálkodásra és karbantartásra fordították, az ezen felülieket befektették, vagy a város elvette, de szükség esetén visszaadta. A kutatás végeredményben rámutatott arra, hogy az ispotályban zajló étkeztetés a kora újkori erdélyi éghajlati viszonyoknak és természeti környezetnek megfelelően alakult,146 az ispotály vagyonában lévő szántók és sütőházak az intézmények biztonságos kenyérellátását biztosították, és a szegények sorsa nem függött az európai gabonaárak alakulásától. 146 Kiss 2009. 315-339. p.
