Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Pinke Zsolt - Pósa Patrícia - Mravcsik Zoltán - F. Romhányi Beatrix - Gyulai Ferenc: A hajdúsági várostérség agroökológiai adottságai
264 Városok és természeti erőforrások vékenységük sikerei eredményezték.64 A Debrecen nyugati előterében kialakult várostérség kialakulását a tiszai árterek, vizes élőhelyek nyújtotta ökoszisztéma-szolgáltatásokra épülő specializáció, az árterek közelében elhelyezkedő jó termőhelyi adottságú szántóföldek koncentrációja és az úthálózatban elfoglalt csomóponti szerep együttes előfordulása biztosította. E várostérségen belül Debrecen központi szerepének megerősödését súlyponti fekvése és a határában rendelkezésre álló diverz táji erőforrások nagyban elősegíthették.65 A vizes élőhelyek hasznosításának városképző funkciója nem egyedülálló eset, Johannes Renes késő középkori holland példákkal illusztrálja a jelenséget.66 A vizes élőhelyek és az időszakos vízállású térszínek egyik kiemelkedő ökoszisztéma szolgáltatása az, hogy mozaikos térszerkezetük változatos élet- feltételeket és magas biodiverzitást biztosít. Ezt támasztják alá az ökoszisztémák funkcionális kategorizálását és globális szintű ökonómiai értékelését célzó Millennium Ecosystem Assessment (MEA) elnevezésű kutatási program eredményei is.67 A vizes élőhelyek peremi helyzetükből adódóan változatos feltételeket nyújtottak, ami a fajokon belüli genetikai sokféleség és tájfajták kialakulását eredményezte.68 Ez a sokféleség biztosított genetikai alapot például az állattenyésztő közösségek számára, amelyek ősi és több kulturális körből származó állattenyésztési technikák szintézisével alakították tovább a piaci igényeknek, a tartási és hajtási, azaz szállítási feltételeknek megfelelő állományt.69 Tehát a közel fél évezreden át tartó intenzív nyugati, valamint időszakosan déli és északi irányú szarvasmarha export számára az élőhelyi adottságokhoz alkalmazkodó és az ökológiai adottságokat erőforrásként hasznosító specializáció biztosított árualapot. A vizes élőhelyek egy másik, fentebb is említett jellemzője a kiemelkedően magas biomassza-hozamuk. Szilágyi Ferenc szavaival: „a folyót követő erdőségek, mocsarak, primer produkciója a legnagyobb (ÍOO t/ha/év). ”70 A vegetációs időszakban rendelkezésre álló napenergia, viz és nagy mennyiségű vízben oldott tápanyag következtében nem sokkal maradnak el tőlük a legelőváltó állattartás korabeli helyszínei: az időszakosan elöntött rétek. Dokumentumok sokasága említi, és ezekből Bellon Tibor idéz talán a legbővebben, hogy az alföldi állattartás sikerének hátterében az árterek kiemelkedő 64 Az állati termék előállításra szakosodott szektor 19. század közepi méretét Debrecen esetében jól jellemzi Fényes 1841. 65 A térszerkezeti háttér jelentőségéről lásd Csüllög 2006. 51. p. 66 Renes 2005. 19. p. 67 Constanza et al. 1997. 256. p; MEA 2005. 68 Costello et al. 2003; Gyulai 2010. 69 Vörös 1990;Paládi-Kovács 1993; Vörös 1994; Nyerges 2004; Nyerges Bartosiewicz 2006. 330-335. p; Bartosiewicz 2008. 70 Szilágyi 2005. 104-105. p.
