Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Pinke Zsolt - Pósa Patrícia - Mravcsik Zoltán - F. Romhányi Beatrix - Gyulai Ferenc: A hajdúsági várostérség agroökológiai adottságai
240 Városok és természeti erőforrások Művelési ágak Vízrajz Híd fából Híd kőből Híd pillérkövekkel Hajóhíd Forrás: Jankó 2007. Történeti ökológiai elemzések igazolják, hogy a térképmű felszínborításra vonatkozó ábrázolása rendkívül értékes adatbázis.22 A térképlapok ábrázolásakor öt művelési ágat és tizenöt féle vízrajzi jelzést használtak (1. táblázat). A teljes vizsgált időszakot lefedik a Magyarország archeobotanikai adatbázisából származó 14 hajdúsági régészeti lelőhely adatai. A maradványok többsége kutakból származik, ahol a gabonamaradványokat kivéve - szenülésmentes23 állapotban kerültek elő. A folyamatosan nedves környezet kiváló állapotban őrizte meg a diaszpórákat. Ezzel szemben a telepobjektumokból (kemence, gödör, ház) származó magvak/termések kivétel nélkül szenült állapotban találhatók. A szenült maradványok elsősorban gabonaszemek és gyomnövényeik maradványai, míg a nem szenültek elsősorban a természeti környezetből többnyire véletlenszerűen bekerült fajok, az egykori vegetáció tagjainak diaszpórái. 22 Bíró-Molnár 2009; Molnár-Bíró 2010; Gábris-Túri 2008. 23 Szenülés: a szerves anyag lassú átalakulásának a folyamata. Ha a kultúrmaradványok lerakódásuk óta folyamatosan vízborítás alatt állnak (nedves talajú lelőhelyek objektumai), úgy a magvak/termések minden részletükben szenülésmentes állapotban fennmaradnak, mert a levegőtől elzárt (anaerob) környezetben a mikrobiális lebomlás akadályozott.
