Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)

Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Kincses Katalin Mária: Ökológiai háttér, vízrajzi adottságok és városi higiénia összefüggései Sopronban a 15-18. században

Kincses Katalin Mária: Ökológiai háttér, vízrajzi adottságok és városi higiénia... 217

lyik el. Sok hasznát látják arrafelé, mígnem ismét egyesülve kijut a városból.”46 Vizével a városfalon túl megint a kerteket, gyümölcsösöket öntözték.

Akét patak együttes hasznáról végül a következőket tudjuk meg a Notitiából: „így összefolyva bőségesebben árad tovább, és egyenest keletnek futva immár hasznosabban és állhatatosabban mozgatja a malmokat, amelyekbe a város alatt ütközik. Ezeket elhagyva hosszas kerülőket tesz, mígnem jobbra fordulva ismét délnek tart, ahonnan eltért. Ott visszafogadja a vizeket, amelyek a város fölötti gát után elváltak tőle...”47

A patakok tehát nemcsak az öntözés és a malmok miatt voltak alapvetően fontosak, hanem a céhes műhelyek számára is, melyek elhelyezkedését döntően befolyásolták. A különösen vízigényes iparok közé tartoztak a posztósok, cserzők, tímárok, festők. Végül természetesen a tűzoltáshoz is a patakokból, illetve a városárokból nyerték a vizet. Utóbbiról külön is érdemes szólni. Mivel a korabeli leírások szerint halat tenyésztettek benne,48 feltételezhetjük, hogy vize megfelelően cirkulált, így a kevésbé szennyező céhes műhelyekből (pékek, szabók) belevezetett szennyvíz ellenére viszonylag tiszta volt. Ezt úgy tudták biztosítani, hogy töltéseket, átfolyó zsilipeket, zárógátakat építettek az északi és a déli városkapu előtti szakaszon, mint ahogyan azt a régészeti kutatások is alátámasztják.49 Ily módon a vizet részlegesen és szakaszosan leengedhették.50 A városárokból nyerték a vizet többek között az építkezésekhez, s az Elő-ka- punál felduzzasztott vize malmot hajtott. A 17-18. századi írásos forrásokból és a metszetekről leolvasható információk egybevágnak.51 E szerint a soproni patakok a korabeli viszonyok között meglehetősen szabályozottak voltak, gátakkal, duzzasztókkal, védművekkel, töltésekkel, átfolyókkal látták el, a föld alá vezetve pedig csatornaműbe kényszerítették azokat. Ahhoz, hogy ez a rendszer működni tudjon, a patakok medrét folyamatosan tisztítani kellett, és az említett művek mellett sok helyen mederfalat kellett építeni, azt kövezni, s állandóan karbantartani. Ugyanakkor nagyon kisszámú forrás tudósít arról, hogy ezt elmulasztották voina,52 ami viszont arra utal, hogy a fenntartó munkálatokat folyamatosan elvégezték.

46 Bél: Sopron vm. I. 36, 111. p.

47 Bél: Sopron vm. I. 36, 111. p.

48 Vö. Holl 1968. 203. p.

49 Holl 1967. 188. p.

50 Holl 1967. 189. p.

51 Kincses 2000. 522-525. p.

52 16. század: 1523: Házi II/2. 195. p; 1528: Házi II/2. 208. p; 1534. Mollay 1953. 70. p; 1537: MOE 1. 157. p. és MOE 3. 163. p, valamint Corp. Stat. 25-26. p. (2. pont) és Sopron Mon. 16-17. p; 1538: MNL SL IV.1002.a.1 Fasc. 2. Num. 8/b. Extractus aus den alten Gemein betrachtungen. (A továbbiakban: Extr.) Föl. 2: Notata aus der Gemein