Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Kalocsai Péter: Az ikervári vizi erőmű hatása a nyugat-dunántúli városfejlődésre (1895-1914)
Kalocsai Péter: Az ikervári vizi erőmű hatása a nyugat-dunántúli... 199 Kőszeg Az Alpokalján fekvő kisvárosban ekkoriban petróleumlámpákkal világították meg az utcákat, tereket.182 A VEMR 1894. évi tervezése során hamar felmerült az az ötlet, hogy az elektromos távvezetéket Kőszegig is ki lehetne építeni. A vizi erőmű kalkulált kapacitása ezt lehetővé tette volna, ugyanakkor a város is viszonylag közel feküdt az energiaforráshoz. A vállalkozók 1894 októberében ajánlatot is tettek Kőszeg városának.183 A kőszegieknek volt már villanyvilágítással kapcsolatos tapasztalata az 1893. évi szeptemberi hadgyakorlathoz kapcsolódó rendezvényekről, amikor számos illusztris vendég (Ferenc József király, József főherceg, Wekerle Sándor miniszterelnök, Fejérváry Géza, Hieronymi Károly, Tisza Kálmán stb.) látogatott a városba. Az ideiglenes villanyvilágítást a Ganz és társa cég építette ki.184 Annak ellenére, hogy az „nem a legjobb emlékükben van, egyhangúlag a bevezetés mellett nyilatkoztak” — tudósított a vármegye sajtója.185 (A történtek ellenére 1893 decemberében is a villanyvilágítás előnyeit méltató cikket közölt a helyi újság.186) A lehetőség élénk visszhangot váltott ki a helyi lap szerint is: „Nemcsak a városházán, ahol rendesen a kulisszák mögött tanácskoztak, beszélnek róla, hanem a városban szerte is egyébről nem tudnak, mint a szombathelyiek által felajánlott villamos világításról.”187 A korabeli sajtó azt sugallja, hogy a város polgárait foglalkoztatta, érdekelte a fejlődést és kényelmet is szolgáló lehetőség: „megkönyörülnek rajtunk most a szombathelyiek, akik meghallván a mi folytonos panaszainkat, elektromos világítással kínálnak meg bennünket.”188 A kedvező sajtóvisszhang ellenére a városatyák végül a szombathelyi ajánlat elutasítása mellett döntöttek. Érveik között szerepelt, hogy a nagy távolság miatt hosszú vezetéket kellett volna kiépíteni, az egész elektromos műre semmiféle befolyásuk nem lett volna, világításra csak a sötét napszakokban lett volna szükség, vizi erőre alapozva helyben is lehetne elektromos áramot termelni, és nem utolsó sorban kedvezőbbnek tűnő ajánlatot is kaptak. Ugyanis D. V. Junk olcsóbban kivitelezhető helyi villamosmü létesítését ígérte.189 Ez 182 A város világítása. KÉV, 1894. okt. 7. 40. sz. 2-3. p. 183 Villanyos vármegye. VL, 1894. okt. 14. 82. sz. 5. p. 184 Elektromos világítás. KÉV, 1893. júl. 30. 31. sz. 2. p; Királyfogadás. KÉV, 1893. aug. 13. 33. sz. 2. p; a város világítása. KÉV, 1893. szept. 3. 36. sz. 2. p; Királyfogadás. KÉV, 1893. szept. 17. 38. sz. 2. p. 185 Villanyos vármegye. VL, 1894. okt. 14. 82. sz. 5. p. 186 A villamos világítás haladása magyar vidéki városokban. KEV, 1893. dec. 3. 49. sz. 1. p. 187 Elektromos világítás. KÉV, 1894. okt. 21.42. sz. 1. p. 188 A város világítása. KÉV, 1894. okt. 7. 40. sz. 3. p. 189 Elektromos világítás. KÉV, 1894. okt. 21. 42. sz. 1. p.
