Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Kalocsai Péter: Az ikervári vizi erőmű hatása a nyugat-dunántúli városfejlődésre (1895-1914)
Kalocsai Péter: Az ikervári vizi erőmű hatása a nyugat-dunántúli... 197 Csepreg E nyugat-dunántúli kisváros esetében az az érdekes helyzet állt elő, hogy 1899-1900-ban csak a település külterületéig, a Szentkirály-majorig vezették el a VEMR főáramkörét. Pedig a cseperegi polgárok korábban annyira fontosnak tartották a közvilágítást, hogy e célból Utczavilágítási Egyletet alapítottak 1875-ben, amely ekkor 10, 1887-ben pedig 30 lámpát üzemeltetett a városban. A Répczevidéki Takarékpénztár évente 50 forinttal járult hozzá a költségekhez.174 Talán ez is szerepet játszott abban, hogy kezdetben csak mezőgazdasági célokra használták fel az elektromos áramot. Nem maradtak fenn olyan források (irat, fotó, helyi sajtó), amelyek azt bizonyítanák, hogy magába a városba is ténylegesen bevezették volna az elektromos áramot, akár közvilágításra, akár ipari célokra, munkagépek működtetésére. Az ez irányú kutatást nehezíti, hogy a korabeli helyi sajtónak csak néhány száma ismert a közgyűjteményekben. A mezőgazdaságban szántásra, cséplésre, darálásra, morzsolásra és szecská- zásra használták a villamos energiát. Előnye volt a gőzgépekkel szemben, hogy kevesebb munkaerőt kötött le, nem kellett szenet, fát, vizet a gépek után szállítani és kipattanó szikrától, így tűztől sem kellett tartani. Az elektromos cséplés- nél a szérűn lévő cséplőgépeket villanymotor hajtotta meg. A nagyfeszültségű fővezetékről hajlékony és szigetelt kábeleket ágaztattak le a cséplőmotorokhoz. A leágazásokat kis kapcsolószekrényekből lehetett áram alá helyezni.175 Kezdetben a szombathelyi áramkörben 20, a soproniban 10 cséplő villanymotor működött.176 A későbbiekben Vasban 12, Sopron megyében 15 községben alkalmazták az elektromos cséplőgépeket.177 Feltételezhető, hogy Csepreg Szentkirály-major is élt az elektromos cséplés lehetőségével. Említettem már, hogy 1907 nyarán egy viharban villámcsapás érte a soproni fővezetéket. A villamosáram-szolgáltatás azonnal megszűnt Csepreg felé is. Mivel a sajtó csak a mezőgazdaság ebből adódó problémáit vetette fel, valószínűsíthető, hogy a városba még nem vezették be a villamos áramot. A kár olyan mértékű volt, hogy a VEMR nem tartotta érdemesnek a távvezeték, valamint a meghibásodott gépek, berendezések megjavítását. A 150 km hosszú távvezeték fenntartása amúgy is sokba került, míg a fogyasztás - Sopron kivételével - valószínűleg elmaradt a várttól. A következmény, hogy tizenkét Sopron megyei gazda - köztük a csepregiek is - elektromos áram nélkül maradt a cséplési idény 174 Farkas 1887. 496. p. 175 Dalmady 1900. 137-152. p; Hegedűs miniszter útja. S, 1900. máj. 3. 101. sz. 1-2. p; Bodányi 1910. 100, 139. p. 176 Dalmady 1900. 137. p. 177 Bodányi 1910. 139. p.
