Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Kalocsai Péter: Az ikervári vizi erőmű hatása a nyugat-dunántúli városfejlődésre (1895-1914)
188 Városok és természeti erőforrások és ipari célokra használták az elektromos áramot, ezért transzformátor-állomás létesült."3 1897. január 8-án szerződést kötöttek a Sárvárral már összeépült Vármelléken az elektromos közvilágítás kiépítésére."4 Az ipari felhasználók közül kiemelkedik az 1897 januárjában megnyitott Ella Elektromos Műmalom, amelyet a Sárvári Elektromos Őrlési Rt. működtetett. A vasútállomás mellett épült műmalom hajtóerejét kezdetben három villanymotor szolgáltatatta, összesen 130 LE-vel. Az egész üzemet 80 lámpa világította meg. A várakozó ügyfelek részére váróhelyiséget, a lovaik számára pedig istállót is építettek. A gabonát a megnyitás évében métermázsánként 40 krajcárért őrölték.113 114 115 Az 1899. évi üzletévet 4665 forint 54 krajcár nyereséggel zárták.116 1900-ban az üzletkör bővülése miatt növelték az őrlőkapacitást."7 Ekkor naponta három vagon gabonát őröltek itt, a lisztet Ausztriába és Csehországba szállították, még a bécsi császári udvar számára is vittek innét búzalisztet."8 A búza- és rozsőrleményeket helyben, a Fő utcában, valamint a Vármelléken is árusították."9 A vállalkozást megvásárolta az 1904. április 12- én alapított Magyar Chardonnet Rt. A műmalom helyén létesített Chardonnet- féle műselyemgyár 1905 májusában kezdte meg a termelést. A vállalat a helyi foglalkoztatásban is nagy szerepet játszott, hiszen legalább 500 fő munkást terveztek alkalmazni. A cég ipari (200 LE) és világítási (100 LE) célokra egyaránt használta az elektromos áramot.120 Hatvany-Deutsch Béla helyi cukorgyárát és annak egész telepét is villanyfénnyel világították meg.121 A sárvári sokoldalú felhasználást tanúsítja, hogy a mezőgazdaságban is alkalmazták az elektromos energiát. A sárvári uradalom Új majorjában villamos árammal üzemeltetett cséplőgépekkel csépelték a gabonát.122 6-8 heti nyári idénymunkára „cséplő-gépészeket” vett fel a VEMR.123 Az elektromos cséplés „áldás az illető vidékre” - méltatta jelentőségét a Vasvármegye című lap 1897113 Dalmady 1900. 112-116. p. 114 Elektromos közvilágítás. Vvm, 1897. jan. 14. 4. sz. 4. p. 115 Borovszky-Sziklay 1898. 95. p; Dalmady 1900. 112-116. p; Hirdetmény. Vvm, 1897. jan. 31.9. sz. 8. p. 116 A Sárvár Elektromos Őrlési Vállalat Részvénytársaság közgyűlése. SVKH, 1899. fehr. 26. 9. sz. 2. p. 117 A Sárvár Elektromos Őrlési Vállalat Részvénytársaság. SVH, 1900. ápr. 15. 15. sz. 2. p. 118 A kereskedelmi miniszter vármegyénkben. Vvm, 1900. máj. 3. 35. sz. 2. p. 119 Sárvári elektromos Őrlési Vállalat Részvény-Társaság. SVKH, 1899. febr. 12. 7. sz. 4. p. 120 Bodányi 1910. 132. p; Naszádos 2000. 309. p; A sárvári műselyemgyár felavatása. Vvm, 1905. máj. 20. 115. sz. 2. p; A sárvári műselyemgyár felszentelése. Vvm, 1905. máj. 21. 116. sz. 3-4. p. 121 Sárvár. MN, 1898. 3. sz. 24. p. 122 Cséplés villamos erővel. SzÚ, 1897. okt. 24. 43. sz. 8. p. 123 Cséplő-gépészek. Vvm, 1899. ápr. 23. 33. sz. 11. p.
