Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Gyulai Éva: Vizek és malmok Miskolcon a 15-18. században
Gyulai Éva: Vizek és malmok Miskolcon a 15-18. században 155 részt a kisebb királyi haszonvétel jogához tartozó miskolci „malombizniszben”, hiszen a közeli Diósgyőrben, a vár mellett volt malma. A miskolci malmok a királyi szolgálathoz kötődő nemesek, illetve a plébániaegyház tulajdonában voltak, de a diósgyőri pálos remeték is örököltek egy házhelyet egy miskolci polgártól, és ezen a telken malmot és kocsmát üzemeltettek.20 A gabonamalmok működéséről, hozamáról nincs középkori adat, feltehető, hogy főként a miskolciak igényeit szolgálták ki, hiszen az említett Diósgyőr mellett a Mis- kolccal közvetlenül szomszédos Hejőcsabán több malom is működött a Hejőn. Miskolc középkori malmainak jellemzője, hogy a város belterületén álltak, a plébániaegyház malma egyenesen a város közepén, a templom és a plébánosi ház közelségében. 8 8. térkép. Malmok Miskolcon a középkor végén Rajz: Szemerey Anna 20 A középkori miskolci malmokról vö.: Gyulai 1996. 214-217. p.
