Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Gyulai Éva: Vizek és malmok Miskolcon a 15-18. században
152 Városok és természeti erőforrások 1854-ben Friedrich Beck" hadnagy, katonai térképész, 1881-1906 között az Osztrák-Magyar Monarchia vezérkari főnöke, ekkor még a bécsi Kriegsschule hallgatója, kadéttársaival térképet készített Miskolc környékéről, amikor a 18- as császári-királyi tábori vadászzászlóalj katonáiként Miskolcon állomásoztak.11 12 A bécsi kadétok térképe igazolja, hogy a 19. század közepére végleges lett a mederváltás, az egykori Előér lett a Sajó, és a régi Sajó már csak mellékága volt a folyónak, hiszen térképükön az egykori Előér Sajó folyóként {Fluss Sajó), a Sajó régi medre pedig Sajó-ágként (Sajó Arm) szerepel. A bécsi katonai térképészek közül Oswald Merz és Wenzl Wlczek készített Miskolcról és környékéről katonai-statisztikai leírást, amelyben a Sajóról azt írják, hogy az Osztrovszki hegység Cserna nevű sziklájából (a Csernahora hegységben) eredő folyó Kisfaludnál válik két ágra, és Felső-Zsolcánál egyesül újra)3 A Sajókeresztúrral határos középkori eredetű Kisfalud helység már a kora újkorban elpusztult,14 a 19. században legfeljebb Sajókeresztúr egyik dűlőneveként élt tovább: Sajókeresztúr 1855. kataszteri térképén szerepel a Miskolccal határos Kisfaludi Erdő.15 Sajnos Miskolc környékének katonai szempontú mappációját a bécsi térképészek nem végezték el a Sajó ágakra szakadásáig, a térkép északi része korábban megszakad, így nem tudjuk, hogy az általuk említett Kisfaludot hol lokalizálták. A 19. század utolsó harmadában az egykori Sajó-medret már Kis-Sajónak hívták, ezt igazolja az a nyomtatott katonai térkép, amelyet az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregének 1872. évi hadgyakorlatára készítettek.16 A Sajó mint 11 Friedrich von Beck-Rzikowsky 1830-1920 12 Friedrich Beck hadnagy és kadéttársai kéziratos térképe Miskolc környékéről, 1854. (Plan DER UMGEBUNG VON M1SKOLCZ: in nördlicher östlicher und südlicher Richtung Ä la vue aufgenommen unter der Leitung des Lieutenant Friedrich Beck durch die Cadeten des K. K. Feldjäger Batallions: Carl Goth, Josef Jeremias, Oswald Merz, Paul Püchl, Johannes Richter, Wenzl Wlczek, Theodor Wahl, Franz Wanek und Andreas Watzek. Irn Jahre 1854. Gezeichnet von de Cadeten Johann Richter und Josef Jeremias [Ca. 1:28 000]). ÖNB Kartensammlung und Globenmuseum KA 97262. A térkép másolatának megszerzéséért Majorossy Juditnak és Tringli Istvánnak tartozom köszönettel. 13 Sajo-Fluß. Ursprung am Czerna Skala irn Ostrozky Gebirge, irn Gömörer Comitat. Nebenarm: zweigt vom Hauptstrome bei Kiss Faludy ab. Vereinigt sich mit dem Hauptstrome bei Fölsö-Zsolcza. (Militärische Beschreibung der Umgebung von Miskolcz (in Tabellenformen) verfaßt von de Cadeten Oswald Mert und Wenzl Wczek Irn Jahr 1864). ÖNB Kartensammlung und Globenmuseum ALB 699h(l) 14 Pusztai 2015. 156-157. p. 15 Kisfaludi W(a)ld. Dorf Sajókeresztúr in Ungarn Ofen-Pesther District. Kéziratos kataszteri térkép, 1855. MNL OL S 78 083. téka Sajókeresztúr 001-003. 16 Miskolc és környéke. Nyomtatott katonai térkép, Bács, 1872. (Miskolc Umgebung - Plan für das Korps-Manöver - 1872. Militärgeogr. Institut.) Universita Carolina - UK PfF
