Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Fábián Borbála: Kertek és városok. Egyesületek a városok természeti környezetének átalakításáért
122 Városok és természeti erőforrások nagyban öregbítette, de gyakorlati haszna is volt.”88 A megszűnés egyik oka lehetett az is, hogy az egyesület elnöke nem ért rá az egyesülettel foglalkozni. 1912-ben a sajtóban tréfálkoztak névjegyén, hogy ennyi tisztség mellett mikor ér rá tanítani.89 Összegzés A dualizmus korában számtalan egyesület működött, amelyek sokat tettek a városok külső és belső természeti környezetének átalakításáért. A városszépítő egyesületek ilyen irányú tevékenységének feldolgozásával sokan foglalkoztak, a kutatás azonban eddig kevés figyelmet fordított az alföldi városok városszépítésére. A kiválasztott két egyesület eltérő pályát futott be annak ellenére, hogy az induláskor mindkettő számíthatott a városi tanács támogatására is, hiszen vezetőségükben a polgármesterek és más városi tisztviselők is helyet kaptak. A két különböző pálya mögött a két egyesület eltérő társadalmi háttere állhat, hiszen míg Baján már a 18. század óta, de a reformkortól írásos emlékekkel is igazolhatóan létezett városi kertkultúra, addig Kecskeméten ez hiányzott. A karizmatikus, az egylet céljai iránt elkötelezett vezető fontos a sikerhez, ahogy ezt Drescher Rezső és Nádas Sándor példája mutatja a Bajai Gyümölcsészeti Egyesület életében, de hasonló volt Flanderfer Ignác a Soproni Városszépítő Egyesületben. A sikeres Győrvárosi Szépítő Egylet elnöke, Kranzlein Mihály halála után szűnt meg.90 A Szombathelyi Szépítő Egylet a 19. század végén a város polgármesterével, Ehen Gyulával került konfliktusba, amelynek következtében majdnem működésképtelenné vált, több sikeres parkosítási munkáját a város vette át.91 A bajai egyesület alakulása után néhány hónappal saját területet bérelt, ahol egyesületi céljait megvalósíthatta. A kecskeméti egyesületnek - amennyire az 88 Sándor 2008. 149. p. 89 „DR. KOVÁCS PÁL JOGTANÁR az Alföldi Sajtószövetség és a Kecskeméti Városszépitö Egyesület elnöke, a Kecskeméti. Munkásgimnázium igazgatója, az Országos Patronage Egyesület igazgató-tanácsosa, az Alföldi Magyar Közművelődési Egyesület választmányi tagja, a kecskeméti ref. egyházmegye világi főjegyzője, a dunamelléki ref. egyházkerület világi aljegyzője, a kecskeméti ref. jogakadémia igazgató-tanácsosa, Kecskemét th. város törvényhatósági bizottságának virilis tagja, a Kecskeméti Általános Takarékpénztár Részvénytársaság igazgatósági elnöke Kecskemét.” (Uj Szatmár, 1912. máj. 16. 4. p.) 90 Sári 2008. 14. p. 91 Dobri-Mayer-Pásztor 2002. 35M2. p.
