Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Fábián Borbála: Kertek és városok. Egyesületek a városok természeti környezetének átalakításáért
108 Városok és természeti erőforrások A városi kert (faiskola) felvirágoztatása Első lépésként a városi epreskert átvételét határozták el. Már 1889 végén kérelmet intéztek a városhoz, amelyet Meskó László gazdasági tanácsnok - aki a Bajai Gyümölcsészeti Egyesület létrehozásában is részt vett - terjesztett közgyűlés elé. Beszéde után a városi tanács a polgármester támogatása mellett elfogadta, hogy tíz évre az egyletnek adják bérbe a területet. Erre 1890. március 18-án került sor. A régi városi epreskertben lévő faiskolát rossz állapotban találták, és rögtön hozzákezdtek a talaj előkészítő munkákhoz, mivel 4000 vadoné szőlővesszőt és 1300 nemes szőlővesszőt rendeltek. A földművelésügyi minisztériumtól 2000 alma és 2000 körte vadoncot, a kecskeméti Miklós-telepről pedig 1300 darab, 12 különböző fajú csemege és borszőlővesszőt hozattak, az új művelési rendszer szerint a vesszőket és a sorokat egymástól 3 lábnyira tették. A kerti árok melletti „hasznot nem hajtó” ribizli helyébe 350 gyökeres kadarka szőlővesszőt ültettek. A későbbiekben a keszthelyi gazdasági intézettől hozattak anyafákat (5 faj szilva, 6 faj alma, 5 faj francia őszibarack) alma, körte, szilva, nyári barack, cseresznye, meggy oltóvesszőket Keszthelyről, Tárcáiról és Kolozsmonostorról. Az ősszel ültetett almafaiskolához az alanyokat az adai állami faiskolából szerezték be (az 1140 beoltásból 96 sikerült), a körte va- doncokat, mivel csak egy évesek voltak, „nevelés iskolába” helyezték. 400 db diófát, valamint 1040 fiatal eperfát és 4040 szőlővesszőt iskoláztak be. Vetettek 6 kilogramm keserű mandulát, 2 liter mirabella27 és 8 liter gledícsia magot, és kiültettek 1000 vadkörte magoncot.28 A város utalványára 3166, az egyesületére 2836 gyümölcsfát osztottak ki.29 Az egyesület első éveiről kevés információ maradt fenn. 1890 végén 66 tagja volt az egyesületnek, de a tagok egyharmada nem fizette be a 3 koronás tagdíjat.30 1890-ben már febmárban előadásokat tartottak, márciustól tanfolyamot indítottak (hetenként kétszer oltási, szemzési, párosítási gyakorlati oktatást adtak), később kiállítást rendeztek. Az első faiskolai árjegyzéküket is kiadták, mivel november 10-től megkezdték a fák, cserjék és szőlők eladását.31 A szerződés szerint a városi kertből eladott fák után a városi pénztárba fizették be a nyereséget. 27 A mirabella olyan faiskolai bokorfa alany, amelyre sokféle gyümölcsfát, díszfát és cserjét lehet szemezni. 28 Bajai Közlöny, 1891. márc. 22. 3. p. és MNL BKML IV. 1407. b. 2756/1891. 29 MNL BKML IV. 1407. b. 2756/1891. 30 MNL BKML IV. 1407. b. 2756/1891. 31 Bajai Közlöny, 1890. november 9. 2. p.
