Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 9. (Budapest, 2014)
Normakövetés és normaszegés - Válogatás a Norma, normakövetés és normaszegés a városi életben c. konferencia előadásaiból - Pál-Antal Sándor: Jogszabályt szülő konfliktusok Marosvásárhelyen 1672-1731 között
86 Norma, normakövetés és normaszegés a városi életben összesen nem lehetnek 9-10-nél többen, a katonaság elszállásolásának költségeihez minden városi lakos köteles hozzájárulni. Végül, figyelmeztetik a szemben álló feleket, hogy „egymást minden eddig köztök forgó alkalmatosságokról, szókról, indulatoskodásokról szeretettel megkövessék”, a hozott végzéseket mindnyájan tiszteletben tartsák, és a béke megrontását meggátolják, a felsőbb rendbeliek az alacsonyabbakat kötelességük szerint becsületesen igazgassák, az alsóbb renden valók pedig engedelmességgel és tisztelettel legyenek az előbbiekkel szemben. Az egyezség tiszteletben tartását Rozsnyai Szabó István bíró és három esküdt polgár, két „szenátor”, vagyis a negyvenek tanácsának tagja, valamint öt küldött a város népe részéről „kezük beadásával” megerősítették. A bizottság gyakorlatilag csak a túlkapásokat igyekszik megszüntetni és a kedélyeket szép szóval lecsillapítani. A bíró és az esküdt polgárok, vagyis a tanács a helyükön maradnak. Nem állapítanak meg egy elfogadható, méltányos adókulcsot. Ugyanakkor engedelmességre és tisztességre kötelezik a város népét. így minden maradt a régiben, és az ellentétek hamar ki is újultak. Ugyanazon év májusában már újabb zavargásokról értesül a Főkormányszék. Ezért az 1699. május 5-i leiratában megparancsolja a tanácsnak, hogy a város directorával kivizsgáltassa az ügyet, és a kiküldött biztosi végzések értelmében vonja felelősségre a zavargások okozóit. Záró soraiban figyelmezteti a tanácsot a per igazságos megejtésére, mert abba a Gubernium is „belé tekint” és a fiscalis derectorral ellenőriztetni fogja.20 A zavargások tanácsi kivizsgálása és lecsillapítása sikertelennek bizonyult. Ezért újabb főkormányszéki beavatkozás következett. Ez utóbbi kivizsgálás lefolyását adatok hiányában nem ismerjük. De annak eredményeként újabb végzések születtek, amelyek arról is értesítenek, hogy a zavargások miatt kilenc személyt elfogattak és megbüntettek.21 A feltehetően 1700 első felében készült, újabb pontokba szedett végzések szerint a zavargások kiváltó oka a „számvételek” (pénzügyi elszámolások) elmulasztása, a bíró szavaival való visszaélés és a népnek egyes polgárok által történt lázadásra buzdítása. A zavargások szenvedő alanyai a német párti Kolozsvári Szőts Dániel és még két tanácsos, akiknek szőlőjét kivágja és csűrét elhányja a felbőszült lakosság. Mindez a város vezetésében fellépett ellentétekre vezethető vissza. Az adó körüli visszaélések megfékezése érdekében - mivel 20 Mvhely lt, Acta Politica, 385/1699. 21 MNL OL, Erdélyi Gubernium lt, 187/1706. Közölve: PÁL-ANTAL 2006. 80-82. p. A végzés keltezetlen, de ismerve a bizottsági tagok elhalálozásának időpontját (Matskási Boldizsár- 1700, Petrityevich Horváth Miklós - 1702), 1699 második felében, vagy 1700 első felében készülhetett.
