Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 9. (Budapest, 2014)
Normakövetés és normaszegés - Válogatás a Norma, normakövetés és normaszegés a városi életben c. konferencia előadásaiból - J. Újváry Zsuzsanna: Házasság és házasságtörés, paráznaság a 16-17. századi Kassán
J. ÚJVÁRY ZSUZSANNA HÁZASSÁG ÉS HÁZASSÁGTÖRÉS, PARÁZNASÁG A XVI-XVII. SZÁZADI KASSA SZABAD KIRÁLYI VÁROSBAN Közismert tény, hogy Kassa - különösen Buda veszte után (1541) - a Habsburg uralmú Magyar Királyság legkeletibb központja lett, az önállósodó, de egyben oszmán vazallus Erdélyi Fejedelemség felé mélyen benyúló, előretolt bástya, miként azzá vált a magyar király ellenében is, amikor az erdélyi fejedelmek elfoglalták, s magyarországi uralmuk székvárosává tették: Bocskai István 1604-1606 között; Bethlen Gábor (1613-1629) 1619-1629 között; I. Rákóczi György (1630-1648) uralma alatt 1644-1648 között. Habsburg I. Ferdinánd (1526-1564) ide telepítette az észak-keleti országrész katonai irányító központját, a felső-magyarországi főkapitányságot, amely „a király képé”-ben - ez volt a korabeli magyar elnevezése - a végvárak és a vármegyei hadak felett is diszponált és a városban székelt.1 A magyar király a végvárak hatékonyabb finanszírozására létesített gazdasági irányító szervet, a Szepesi Kamarát is ide helyezte, valamint az 1556-ban felállított Udvari Haditanács munkáját segítő központi tisztségviselők helyetteseit is ide irányította.2 Tehát Kassa nemcsak az „Ötváros”3 vezetője, hanem az oszmán uralom előrenyomulása következtében megmaradt Magyar Királyság keleti politikai és katonai központja, valamint fontos gazdasági és kereskedelmi irányítója is lett. Ez utóbbi különösen fontos volt a 16. századi agrárkonjunktúra közepette, de a 17. században végig kurrens árunak megmaradt bor külföldre vitelében, valamint a nyugatról behozott luxuscikkek és a mindennapi használati áruk forgalmazásában is kulcsszerepet töltött be. E változások közepette sokan betelepültek a városba; sok polgár kényszerült menekülni Budáról Kassára,4 de az oszmánok által elfoglalt délalföldi Szeged1 Felső-Magyarországon igen speciálisan alakult a határvédelem, hiszen az 1560-as évek második feléig állandó háborúskodás folyt a Habsburg uralkodó és János Zsigmond választott magyar király (1540-1570) között. PÁLFFY 1996. 198. p. 2 Például: felső-magyarországi főhadszertámok helyettes, felső-magyarországi hadbíró, felső-magyarországi mustramester stb. munkálkodtak a városban. PÁLFFY 1995. 185, 187. p. 3 Az „Ötváros” irányításával és abban Kassa vezető szerepével több munkájában foglalkozott H. Németh István. Egyik alapvető kötete: H. NÉMETF1 2004. Főként: 71-212. p. 4 Vö. BESSENYEI 2007. 36-39. p. Urbs. magyar várostörténeti évkönyv ix. 2014.61-74. p.
