Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 9. (Budapest, 2014)
Normakövetés és normaszegés - Válogatás a Norma, normakövetés és normaszegés a városi életben c. konferencia előadásaiból - Gulyás László Szabolcs: Írott szabályok és íratlan normák a 15-16. századi mezővárosi kereskedelemben
Gulyás László Szabolcs: írott szabályok és íratlan normák a 15-16. századi... 47 süveget, a kesztyűbélést is meghatározott dénárértéken árusíthatták.92 1628-ban Szatmár mezőváros statútuma szerint a sarufejelést és -sarkalást a foltozóvargák is elvégezhették.93 Az említett szigeti rendelkezés azt is meghatározta, hogy a kovácsok kerékvasalásért 16 dénárt kérhetnek, és ugyanennyit fizetnek ők is egy szekér „kovács szén” szállításáért. Sőt, a statútum pontosan, pontokba szedve előírja azt is, hogyan kell egy szekeret megvasalni, illetve melyik munkafolyamatért mennyit lehet elkérni a szekér tulajdonosától. Egyértelműen minőségvédelmet célzott a rendelkezés.94 A kereskedelemmel kapcsolatos csalások megakadályozását szolgálta, hogy a különféle termékek eladása során meghatározott mértékeket kellett használni. A vásárokon a kereskedők ugyan többnyire saját mértékeikkel mérték az árut, használat előtt azonban kötelesek voltak azokat hitelesítésre bemutatni a tanácsnak. A fizetőeszközökre ez ugyanúgy érvényes volt, a pénzt Károly Róbert 1336. évi rendelkezése óta a vásárokon szintén hitelesített mérlegekkel volt szabad csak lemérni.95 A bor mérésére használt mértékek kérdése is lényeges volt a mezővárosiak számára. A csázmaiak Zsigmond korban elnyert privilégiuma szerint például csak a tanács által hitelesített, 16 budai pintes mértéket lehetett használni.96 Máramarossziget 1548. évi statútuma előírta, hogy a bort csakis „pecsétes”, azaz a tanács által hitelesített mértékkel lehetett kimérni.97 Szombathelyen 1611-ben úgy rendelkeztek, hogy a kocsmárosok a bor eladásakor színültig voltak kötelesek tölteni az edényt, ha nem így jártak el, akkor „hamis kocsmá- rosként” bírságot kellett fizetniük. Ugyanott egy 1624. évi rendelkezés szerint az a kocsmáros, aki hamis meszelyt használt a borméréshez, igen komoly büntetést, 20 forintot tartozott fizetni.98 Az 1627. évi statútum szerint ha a vásáron valaki hamis rőföt használt, a vásárbírák a bírónak voltak kötelesek jelenteni a csalást.991614-ben Mádon (az úgynevezett „tállyai törvények” értelmében) úgy rendelkeztek, hogy a különféle gabonaféléket a helyi köböllel kell mázsáim.100 A minőség kérdése különösen fontos volt a húskereskedelemben, hiszen a rossz hús komoly egészségügyi problémákat okozhatott. Rimaszombaton 1501-ben részletesen szabályozták a mészáros céh kereskedelmi tevékenységét 92 KOLOSVÁRY-ÓVÁRY 1885-1904. III. 555-556. p. 93 KOLOSVÁRY-ÓVÁRY 1885-1904. III. 588. p. 94 KOLOSVÁRY-ÓVÁRY 1885-1904. III. 557. p. 95 WEISZ2012. 42. p. 96 ZSO VI. 2229. sz. 97 KOLOSVÁRY-ÓVÁRY 1885-1904. III. 552-553. p. 98 KOLOSVÁRY-ÓVÁRY 1885-1904. V/2. 130. p. 99 KOLOSVÁRY-ÓVÁRY 1885-1904. V/2. 169. p. 100 Kalmár é.n. 152. p.
