Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 9. (Budapest, 2014)
Normakövetés és normaszegés - Válogatás a Norma, normakövetés és normaszegés a városi életben c. konferencia előadásaiból - Gulyás László Szabolcs: Írott szabályok és íratlan normák a 15-16. századi mezővárosi kereskedelemben
40 Norma, normakövetés és normaszegés a városi életben portékájukat elkobozza, mégpedig a céh, a bíró és az esküdtek, illetve a jegyző számára.53 Az idegenek feletti felügyeletet célozhatta az a szabály is, amelyről a rimaszombati mészárosok 1468-ban számoltak be. A Szécsényi Lászlótól kapott kiváltság értelmében ugyanis az idegen mészárosok a szombati piacon csak a helyi mészárosok mészárszéke mellett árulhattak volna, mégis tetszésük szerinti helyeken tették ezt.54 A legfontosabb termékek áruba bocsátásának idejét is korlátozták néha. Ez nyilvánvalóan az üzérkedés ellen irányult, annak próbáltak gátat vetni, hogy a vásár elején, a reggeli órákban egyesek felvásárolják ezeket, majd később emelt áron kínálják eladásra. Szatmáron például az 1607. évi statútumban kikötötték, hogy a vásárban délig nem lehetett marhával kereskedni.55 Mádon az 1614. évi statútum szintén 12 óráig tiltja a gabona árusítását.56 Az alapvető vásári szabályok betartását a mezővárosi tanács felügyelhette vásárbírák,57 ezek hiányában a tanácstagok útján, de a felügyeletben olykor a földesúr képviselője is részt vett. A komolyabb ügyekben legtöbbször szintén a mezővárosi tanács tagjai és a vásárbírák jártak el a földesúr, a mezőváros, vagy egyszerre mindkettő képviseletében. A vásár a vásár birtokosának hozott alapvetően jövedelmet, de a vásárbíráknak is bevételi forrást jelenthetett. A szombathelyi vásárbírák az oppidum 1627. évi rendelkezése alapján helyi árusonként fél dénárt, vidékiektől egy dénárt szedtek be, sokadalomkor pedig a bírónak még több bevétele származott: csíkból például szekerenként egy me- szely, egyéb halból egy font járt neki.58 A vásárkiváltság a vásár feletti fennhatóságot sokszor egyértelműen átadja a helyi magisztrátusnak, ez akkor is valószínű, ha nem szerepel ilyen kikötés. A bíró joghatóságát biztosító rendelkezés a zágrábi püspök földesurasága alá tartozó Ivanics 1406. évi kiváltságában is szerepelt.59 Az ozoraiak Pipótól és feleségétől kapott kiváltságának 1447. évi megerősítése a vásáron keletkezett ügyek feletti fennhatóságot szintén a tanácsnak tartja fenn.60 A sági prépostság 53 DL 39385. 54 DF 286198, KOLLMANN 2001. 135-136. p. 55 KOLOSVÁR1 - ÓVÁRI III. 579. p. 56 Kalmár é. n. 152. p. 57 A vásárbírákra: FÜGEDI 1981. 245. p. és LAKATOS 2013. 68-69. 58 KOLOSVÁRY-ÓVÁRY 1885-1904. V/2. 168-169. p. 59 ZSO II. 3691. sz. Átírva a zágrábi püspök 1406. évi oklevelében. CDH X/4. 557-560. p.: „Et caussas quae occasione nundinarum occurrere possent, iudex iudicabit”. 60 BÁCSKAI 1965. 96-97. p. DL 88212: „Ordinasset etiam, quod omnes et singuli forenses homines qui in nondinis (!) seu foris annualibus in ipso opido Ozora celebrandis, seditiones, brigas et rixas suscitaverint et presertim ex quibus sanguinis sequitur effusio, tales tantummodo iudicio ipsorummet castellanum subiaceant et ydem castellani talium
