Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 9. (Budapest, 2014)
Normakövetés és normaszegés - Válogatás a Norma, normakövetés és normaszegés a városi életben c. konferencia előadásaiból - Gulyás László Szabolcs: Írott szabályok és íratlan normák a 15-16. századi mezővárosi kereskedelemben
GULYÁS LÁSZLÓ SZABOLCS ÍROTT SZABÁLYOK ÉS ÍRATLAN NORMÁK A 15-16. SZÁZADI MEZŐVÁROSI KERESKEDELEMBEN1 A kereskedelem terei és a szabályozás szintjei A kereskedelemmel kapcsolatos szabályokat a középkor folyamán többszintű és hierarchikusan egymásra épülő, egymást logikusan kiegészítő rendelkezések összessége alakította ki. Ezek megalkotásában és érvényre juttatásában a mezővárosok esetében az uralkodó, a földesúr, illetve a jobbágyi közösségek is részt vettek, az illetékesség és a hatáskör kérdésén gyakorlatiasan megosztozva. A kereskedelem legalapvetőbb és legjellegzetesebb színtere a vásár volt, amelynek eltérő típusai: a napi piac, a hetivásár, illetve a sokadalom (más néven éves vásár) között jelentőség, forgalom, a forgalmazott portékák fajtája, mennyisége és minősége, továbbá a résztvevők személye és lakóhelyüknek a vásártól mérhető távolsága szempontjából is lényeges különbségek voltak.2 A vásártér mellett árusítóhelyként szolgált a különféle mesterségeket folytató iparosok (mészárosok, pékek, kovácsok stb.) műhelye, valamint a kocsma. A fejlettebb városokban mindezek mellett voltak még állandóan és állandó helyen árusító boltok is, de ezekre a legtöbb esetben az említettektől eltérő szabályok voltak érvényesek.3 Létezett a kereskedelemnek mindezek mellett egy időhöz, azaz a vásámapokhoz, és helyhez, azaz a vásártérhez vagy bolthelyiséghez kevésbé kötődő, informális útja is. Az árucsere jelentős része ugyanis - főként meghatározott speciális árufajták, például a bor esetében - nem napi- és hetipiacok vagy sokadalmak alkalmával történt, hanem azokon kívül, egyéni 1 A szerző a tanulmány elkészítésekor Bolyai János kutatási ösztöndíjban részesült. 2 A magyarországi vásárok kialakulására lásd összefoglalóan PÜSPÖKI NAGY 1989. és WEISZ 2007. A késő-középkori helyzetre: KUBINYI 2000a, KUBINYI 2000b, WEISZ 2010, TRINGLI 2010, TRINGLI 2011, és WEISZ 2012. A vásárok típusaira, történeti szerepére és az ezek közti különbségekre FÜGEDI 1981. 239. p; KUBINYI 2008. 234-242. p; TRINGLI 2010. 1301-1302. p; TRINGLI 2011. 35-52. p; WEISZ 2012. 14-18. p. 3 A forrásadottság szemszögéből jóval kedvezőbb helyzetben lévő városok kereskedelmi szabályaira nem kívánunk kitérni. A városi kereskedelemmel, azon belül is például a boltosok helyzetével a kutatás már régóta mélyebben foglalkozik Magyarországon. Az állandó árusokra (boltosokra) és a városi kereskedők rétegeire összefoglalóul lásd KUBINYI 1973. 52-54. p. és TRINGLI 2010. 1292-1301. p. URBS. MAGYAR VÁROSTÖRTÉNETI ÉVKÖNYV IX. 2014. 29-59. p.
