Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 9. (Budapest, 2014)
Műhely - Antal Tamás: A szegedi királyi biztosság közjogi háttere. Adalék Szeged dualizmuskori közigazgatás-történetéhez (1879-1883)
Antal Tamás: A szegedi királyi biztosság közjogi háttere ... 271 111. A királyi biztos viszonya a kormányhoz a) A belügyminiszter a királyi biztosra ruházza azon jogát, melyet az 1876- ik évi VII. t-czikk értelmében a törvényhatósági tisztviselőkre nézve a fegyelmi eljárás elrendelése és hivatalukból való felfüggesztése iránt bír. b) A belügyminisztert a föllebbezett vagy a főispán által fölülvizsgálat végett bemutatott fegyelmi határozatok végérvényes eldöntése iránt megillető hatáskör egészben a királyi biztosra ruháztatik. c) A minisztert a felső hatósági megerősítés elé fölterjesztendő határozatok elbírálása és a közgyűléstől vagy a közigazgatási bizottságtól föllebbezett ügyek végső fokú ellátása körül megillető jogkör a királyi biztosnak engedtetik át, minélfogva a fölterjesztések és jelentések mindezen ügyekben a királyi biztoshoz intéztetvén, az az egészség-rendőri [értsd:-rendészeti], közbiztonsági és rendőri kihágási [értsd: szabálysértési] ügyekben történő föllebbezéseket föltétlenül, a más irányú ügyekből pedig azokat, melyeket kiküldetése érdekében saját intézkedésének vélfönntartandónak, véglegesen elintéz, azokat pedig, melyek lényegüknél fogva nem sürgősek, s a kiküldetés tárgyát képező föladat körén kívül esnek, saját véleményezésével vagy láttamozásával ellátva a miniszter elhatározása elé terjeszti. A királyi biztos közvetlen rendelkezésébe nem tartoznak: a községi törzsvagyon elidegenítése, a szabályozási és kisajátítási eljárás keretén kívül eső birtokszerzések, és a kölcsönvételekre vonatkozó közgyűlési határozatok, melyek a királyi biztos által minden esetben a belügyminiszter elhatározása elé térj esztendők. d) A királyi biztosra ruháztatik azon jog, hogy amennyiben a közegészségügyi-rendőri, közbiztonsági és rendőri kihágási ügyekben újabbi szabályzatok alkotása vagy kötelező rendeletek kibocsátása, s esetleg a már meglévők módosítása a művelet érdekében szükségeltetnék, ezek tekintetében, a minisztert megillető ügykörben, rendelkezhessék. e) A minisztert a törvényhatósági önkormányzat fölügyelete iránt megillető hatáskör egészben a királyi biztosra ruháztatik, melynél fogva a királyi biztos a [törvényhatósági] közgyűlésnél vagy az egyes hatóságoknál fölmerülő közigazgatási vagy községi ügyekben, saját hivatásából vagy egyes concret panaszok folytán, bármikor fölvilágosítást vagy igazolást kívánhat, s a hatóságot a sérelmek vagy hiányok orvoslására utasíthatja, s ez alapon érdemileg intézkedhetik. A miniszternek a város hatóságához intézett rendeletéi a királyi biztos útján és annak láttamozása mellett adatnak ki. A királyi biztos a főispánnal, ki a főispáni teendőkön fölül a kiküldetés köréhez tartozó ügyek ellátásánál mint állami tisztviselő szintén közreműködik, úgy a főispán[i], mint ezen utóbbi tiszti működési kört illetőleg - ide értve az 1870.
