Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 9. (Budapest, 2014)
Műhely - Antal Tamás: A szegedi királyi biztosság közjogi háttere. Adalék Szeged dualizmuskori közigazgatás-történetéhez (1879-1883)
258 Műhely nem csak helyi, de országos érdek is”.12 A másik vizsgált törvénycikk indokolása az előbbi gondolatokat szőtte tovább, amikor kiemelte a kor urbanizációs igényeinek történő megfelelés szándékát - mind a vallás, a tanügy, a tudomány és a „szépészet” (városkép) tekintetében.13 A kisajátítási tárgykörökben akkor hatályos 1868. évi LV. törvénycikktől14 való eltérések kényes jogi természetéről a hivatalos indokolás ekként írt: e törvény „egyenként (taxatíve) sorolja fel azon eseteket, amelyekben kisajátításnak van helye, s ezek közt azon esetek legnagyobb része, amelyek Szegeden elő fognak fordulni, felsorolva nincs”. A kormány a Budapestre vonatkozó kisajátítási szabályokat is alkalmazhatta volna (1868. évi LVI. te.), de azt nem tartván kellően gyakorlatiasnak inkább úgy határozott, hogy egy lex specialis jogszabályt kezdeményez az országgyűlésben, amely előkészítésénél „gonddal került minden olyan nem elkerülhetetlenül szükséges, habár a tudomány fejlődésének s az időközben szerzett tapasztalatoknak megfelelő újítást, amely hosszabb vitákra és tárgyalásokra adhatna alkalmat [...].” Tisza Kálmán kormánya ekként bízott abban, hogy a javaslatok az ingatlantulajdonosok jogainak és igényeinek szintén meg fognak felelni.15 2. Az országgyűlési viták Az országgyűlés képviselőházában 1879. május 3-án Tisza Kálmán nyújtotta be az Egy királyi biztosnak Szeged városába történő kinevezéséről szóló, valamint gróf Szapáry Gyula A kisajátításról Szeged szabad királyi város területén című törvényjavaslatokat. Mindkettőt nyomban az illetékes állandó szakbizottságok: az elsőt a közigazgatási bizottság, a másodikat pedig az igazságügyi bizottság elé utalták sürgős előzetes tárgyalás végett.16 A Szabadelvű Párt (a továbbiakban SzP) lelkesedéssel fogadta, míg az ellenzék - különösen a függetlenségiek - ezeket elkésettnek vélte, hiszen az áradás csaknem két hónappal korábban történt. 12 KHI 1878-81. VII. kötet 213. szám 278-279. p. 13 KHI 1878-81. VII. kötet 219. szám 309. p. 14 RUSZOLY 1997. 253-265. p, különösen: 255. p, 261-264. p; RUSZOLY 1995. 53-88. p, különösen: 83-84. p; RUSZOLY 2009. 551-592. p. 15 KHI 1878-81. VII. kötet 219. szám 310. p. 16 KHN 1878-81. V. kötet 336. p, 351. p.
