Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 9. (Budapest, 2014)
Normakövetés és normaszegés - Válogatás a Norma, normakövetés és normaszegés a városi életben c. konferencia előadásaiból - Perényi Roland: Renitens járókelők. A városi térhasználat konfliktusai Budapesten 1873-1918
228 Norma, normakövetés és normaszegés a városi életben togatta”. A vádlott beismerte ugyan tettét, de azzal mentegetőzött, hogy egy félreeső helyen „vizellési szükségletét végezte”, s nem volt szándékában véteni a közerkölcsök ellen. A hatóság végül elfogadta ezt az indoklást, így a vádlott büntetés nélkül megúszta ezt az apró köztérhasználati félrelépést.19 A közegészség és testi épség elleni kihágások közé tartozik többek között a szabályellenes járdafoglalás, de a „figyelmeztető jelek ledöntése”, a „lövöldözés tiltott helyen” vagy az „undorító tárgy bedobása kutakba”, s végül a nemes egyszerűséggel „bujakóros dajkának” titulált kihágás is. A közegészségügyi szabályok ellen vétett az 53 éves budapesti „gyógyfű nagybani árusító” Bodrás Antalné, aki ellen 1893. február 11-én folyt eljárás. A vád szerint az özvegy beléndeket árusított a Rákóczi téren. Bodrás Antalné beismerte tettét, de gyorsan hozzá is tette, hogy „ezt teszi évtizedeken körösztül háborítatlanul és ezért soha nem volt neki a hatósággal [dolga].” A vádlottat végül 5 forint pénzbüntetésre vagy 15 napi elzárásra ítélték, valamint kötelezték a beléndek megsemmisítésére. Külön érdekessége az ügynek, hogy a tárgyalás során meghallgatott kerületi orvos sem talált semmi kivetnivalót a gyógynövények árusításában.20 A hatóságok szigoráról tanúskodik Rosenfeld Pál esete, aki ellen 1899. augusztus 22-én indítottak eljárást testi épség elleni kihágás miatt. Rosenfeld vallomása szerint a ferencvárosi pályaudvaron megálló vonatból kiugrott, hogy vizet hozzon menyasszonyának, aki elájult a kocsiban, s mikor visszaugrott a vonatra, az már mozgásban volt. A vasúti közlekedésre vonatkozó szabályrendelet elleni kihágás miatt Rosenfeldet 2+2 forintos pénzbüntetésre vagy 12-12 órás elzárásra ítélték.21 Az utolsó kategória, a tulajdon elleni kihágások kevésbé köthetők dolgozatunk témájához, mivel ide elsősorban a mértékek használatával, árjegyzékek kifüggesztésének módjával, illetve a tűzbiztonsági intézkedésekkel foglalkozó szabályrendeletekhez kapcsolódó normaszegések sorolhatók. Ha a statisztikai kimutatás egészét vesszük górcső alá, akkor kiderül, hogy 1894-ben a Budapesten regisztrált összesen 30668 (!) kihágás közül a legtöbb éppen a köztér szabályellenes használatára vezethető vissza. A legtöbb kihágási büntetést, szám szerint 5723-at részegség miatt szabták ki. Külön érdekessége ennek a kategóriának, hogy szinte minden lehetséges büntetési tétel előfordul itt az egy napnál rövidebb elzárástól az akár 10-50 forint közötti pénzbírságig. 19 BFL VII.13.b 42445/896 A Budapesti Királyi Járásbíróság iratai, büntetőperek iratai. 20 BFL VII. 13.b 9745/92 A Budapesti Királyi Járásbíróság iratai, büntetőperek iratai. 21 Feltehetően azért kapott Rosenfeld dupla büntetést, mert már a leszállással is kihágást követett el. BFL VII. 13.b 99. B. VII. 577/2 A Budapesti Királyi Járásbíróság iratai, büntetőperek iratai
