Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 9. (Budapest, 2014)

Normakövetés és normaszegés - Válogatás a Norma, normakövetés és normaszegés a városi életben c. konferencia előadásaiból - Fábián Borbála: A közvilágítási norma: az utcavilágítás mint társadalmi elvárás a 19. századi magyarországi városokban

188

Norma, normakövetés és normaszegés a városi életben

5. kép. Kecskemét, Városház tér. 1872. MNL BKML XV.5. 239.

szobrok előtt jelentek meg. A kép bal szélén látható házon, a városháza sarkán, a boltok (R. C. E. boltjai) és a ferences kolostor (Ferencziek zárdája) sarkán látható egy-egy lámpa. Az utcai lámpákat tehát az utcasarkokon helyezték el, hogy minél nagyobb tért, több utcát világítsanak be, ugyanakkor ezek jelezték is az egyes utcákat, tehát segítették az éjszakai tájékozódást.

A kövezetlen helyeken a lámpák a polgárok testi épségét is megkímélhették, hiszen segítségükkel elkerülhetők voltak a balesetek. A légszeszvilágítás bevezetésekor ezért is kérdezte Baja Miskolc városától: „Bevezette a világítást az egész városba? Oly pontokra is melynek utcái kövezettel burkolva nincsenek és a házak zsindellyel vagy náddal fedve?” 52 Utóbbit a tűzveszély miatt, ami sokáig akadálya volt a magyar városokban a közvilágítás terjedésének. Miskolc válasza: „a korlátolt anyagi viszonyok miatt csupán a kövezett s inkább élénk forgalmú utcákban van a légszesz bevezetve. [...]s ha a világosság tekinteté52 MNL BK.ML IV. 1407. b. 6687/1883 Kig. ír. - alapsz. 919 és 3150/1885