Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 9. (Budapest, 2014)
Normakövetés és normaszegés - Válogatás a Norma, normakövetés és normaszegés a városi életben c. konferencia előadásaiból - Fábián Borbála: A közvilágítási norma: az utcavilágítás mint társadalmi elvárás a 19. századi magyarországi városokban
186 Norma, normakövetés és normaszegés a városi életben egy Lámpa alkalmazásával világítassék nemcsak méltányos de közrendészeti szempontból szükségesnek is látom.”46 A lámpák elhelyezése A lámpakérvényekben, de a városi tanácsok döntésében is szerepet játszott az, hogy a lámpák minél nagyobb területet világítsanak be, ezért szívesen helyezték sarkokra, utcakereszteződésekbe azokat. A kérvényezők gyakran hivatkoztak rá, a tanács döntésében pedig fontos szerepet játszott, hogy a kivilágítandó utca kövezett volt-e. Egyes kortársi vélemények szerint a két dolognak egyszerre - vagy egymáshoz közeli időben - kellett megvalósulnia. Egy szabadkai újságíró például így írt: „Több utcáink már kivannak kövezve, de kövezés kivilágítás nélkül egy tökéletlen mű, egy nagy semmi; tavasz virág, tánc zene nélkül; s csakis akkor felelhet meg rendeltetésének, ha ikertestvérével, a kivilágítással hozatik kapcsolatba.”47 A kövezés és a világítás utcakép emelő és a városi életet kényelmesebbé tevő kapcsolatára utal egy 1900-ban megjelent temesvári monográfia is: „Ajó kövezet és fényes világítás mellett az igen népes forgalmú Belváros utczái majdnem fővárosi képet mutatnak.”48 Egy kecskeméti lámpakérvényben a forgalommal és az utca belvárosi fekvésével indokolták az éjszakai világítás bevezetésének szükségességét: „Arra nézve, hogy a mezei utca a közvilágításbani részesődésre érdemes, azt hißzük, felesleges lenne érdemeket fölhozni; - mert hisz ki ne tudná, hogy a mezei útcza egyike a legnagyobb, s a közlekedésnek leginkább kitett utczáknak, melyben még egyetlen lámpa sem terjesztette világát; - de más részről az is kétségtelen, hogy a Szóban forgó utczának azon része, hová a 2. lámpa fölállítása véleményeztetik és kéretik, a város közvetlen belterületén fekszik, közel a piaczhoz; - és ha a város külsőbb pontjai a világítás jótéteményét élvezik, váljon a piacz környezetén fekvő házaktól méltányos-é az illy kedvezményt elvonni; - végre különösen a »virágh kovácsféle ház« oly kiváló pontot képez honnan a lámpa világa 5 útcavonalra szétvágna, igy többek között a trombita utczába is, hol a gyakori közlekedés legnevezetesebb pontjainak egyike a gőzmalom létezik. Mindezek után el nem múlaszthatjuk még a tek. Községhatóság figyelmébe ajánlani: — hogy a mezei utczán, az egész »muszáj« külváros, s az alvidék jelentékeny részének lakossága jár be a piaczra, és a templomba; - és igy az ajánlatba tett két lámpácskára azon útcza valóbban méltó akkor midőn 46 MNL BK.ML IV. 1609.b. 4802/1865. 47 Bácskai ellenőr, 6 (1884) 49. sz. 1. p. 48 BERKESZI 1900. 42. p.
