Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 9. (Budapest, 2014)
Normakövetés és normaszegés - Válogatás a Norma, normakövetés és normaszegés a városi életben c. konferencia előadásaiból - Fábián Borbála: A közvilágítási norma: az utcavilágítás mint társadalmi elvárás a 19. századi magyarországi városokban
Fábián Borbála: A közvilágítási norma: az utcavilágítás mint társadalmi... 177 1. kép. Kolozsvár főtere (piaca) az 1850-es években (Girokúti Erdélyi Naptára 1859ik közönséges évre. Szerk. Girókuti Pinzkéri Ferenc, 1. évf Kolozsvár, 1858.) Normaváltozások: világítástörténet a 19. században A közvilágítási norma a nyugat-európai nagyvárosokban a 17. században alakult ki. Elterjedése a 18. századhoz köthető, mivel olyan technikai újítások jelentek meg a világításban, amelyek következtében sokkal messzebbre tudtak világítani.22 A 18. század közepén már nemcsak a nagyvárosokat, hanem azokat a középvárosokat is világították, amelyek közigazgatási székhelyek voltak — például egy királyi vagy hercegi udvar működött ott vagy ahol egyetem működött.23 Magyarországon a 18. században kezdett elterjedni a közvilágítás, Pozsony példáját Buda, Temesvár, majd Pest is követte. A közvilágítási norma, tehát hogy a városi lét egyik jellemzője az utcavilágítás, a 19. század első felében 22 S. E. A.: Utczavilágítás. Vasárnapi Újság, 10 (1863. ápr. 5.) 14. sz. 127. p. „Ugylátszik minél inkább haladunk a korban; minél terjedtebb közt nyernek a természettani tudományok: a mesterséges fény és világosságban a gyertya és lámpa helyetteseiben annál jelentékenyebb, annál jutányosabb pótlékokra bukkanunk.” 23 Policey 1769. 8. p.
