Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 9. (Budapest, 2014)
Normakövetés és normaszegés - Válogatás a Norma, normakövetés és normaszegés a városi életben c. konferencia előadásaiból - Fábián Borbála: A közvilágítási norma: az utcavilágítás mint társadalmi elvárás a 19. századi magyarországi városokban
FÁBIÁN BORBÁLA A KÖZVILÁGÍTÁSI NORMA: AZ UTCAVILÁGÍTÁS MINT TÁRSADALMI ELVÁRÁS A 19. SZÁZADI MAGYARORSZÁGI VÁROSOKBAN „A városokban éjjeli utczai világítás hozassák be, melynek a vagyonbátorságra és az emberek kényelmére is nagy befolyása van. A közvilágítási norma viszonylag későn alakult ki Magyarországon. Több évszázadon keresztül az éjszakai közbiztonságot annak tiltása biztosította, hogy éjszaka lámpás nélkül járkáljanak az emberek. Ez nemcsak a szabad királyi városok, hanem a mezővárosok jellemzője is volt. Például Nagykőrösön a 18. században a „strázsáknak kötelességük volt minden gyanús házat megvizsgálni, a czégéres embereket, ha megkaphatták, megfogni, a korcsmákra vigyázni, a dohányzókat 1 frtra büntetni, az estvéli 10 óra után passus nélkül járókat behajtani”.2 Nagyváradon rendelet mondta ki, hogy „az éjjel járó jószándékú polgár, a rossz gondolatokkal foglalkozó tolvajoktól megkülönböztethető legyen, 12 egész schein krajczár büntetés terhe alatt lámpással kellett hogy járjon az utcán. így követelte ezt az élet és vagyonbiztonság, igy az akkori erkölcsös életmód, elődeink szolidsága - no meg maga a város rendelete is.”3 A norma kialakulása a 19. század első felére tehető. A reformkorban megjelenő hírlapok is pártolták a közvilágítás bevezetését, akkoriban szinte divattá vált a városi utcák éjszakai világítása.4 Ekkor még sokan kérdezték az egyik Berényből származó pesti lámpagyújtogatóval, ahogy a Hazai tudósítások egyik 1819. évi számában megjelent: „minek az utszáknak, a falaknak, a denevéreknek világítani?”5 E névtelen „lámpagyújtogató” a közvilágítást „éjjeli világosítás”-nak nevezi és hiábavalóságnak tartja, mert: 1. Éjszaka az ember alszik. 2. Ha van holdvilág ingyen, miért kell fizetni az éj szaki világításért. 1 karvasy 1870.107. p. 2 Galgóczy 1896. 151. p. 3 LAKOS 1904. 317. p. 4 BÁCSKAI 2002. 119. p. 5 Hazai tudósítások 1985. 304. p. URBS. MAGYAR VÁROSTÖRTÉNETI ÉVKÖNYV IX. 2014. 173-198. p.
