Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 9. (Budapest, 2014)
Normakövetés és normaszegés - Válogatás a Norma, normakövetés és normaszegés a városi életben c. konferencia előadásaiból - Gönczi Katalin: A városi béke és a tulajdonvédelem a középkori budai jogrendszerben
16 Norma, normakövetés és normaszegés a városi életben A két, illetve hat eskütárssal letett tisztítóeskü (selbdritt, illetve selbsiebend), amely a Budai Jogkönyvben több helyen is bizonyítóeszközként szerepel,62 a szász-magdeburgi jog bevett jogintézménye volt,63 s ebben az esetben a német jog átvételéről, jogi transzferről beszélhetünk. Szintén német jogi jogintézmény volt a sértett házában elkövetett fegyveres támadás, a házi béke megsértése {Heimsuchung).64 Az idegen személy házába való behatolás és testi épségének megsértése a város urát megillető jogszolgáltatás körébe sorolható bűncselekménytípus {causae maiores) volt a német jogban.65 A ház békéjének megsértése ismert jogi kategóriaként szerepel a Budai Jogkönyvben.66 Ebben az esetben is kitűnik, hogy a Jogkönyv szerzője ismerte a jogi terminológiát, tehát jogban járatos személy volt. Hasonló gondolatvezetést, kifejezéseket s tényállási felépítést találhatunk az 1378-ban feljegyzett Zsolnai Jogkönyvben, ahol a Heimsuchung szintén büntetőjogi kategória fonnájában jelenik meg.67 A párhuzamos gondolatok közös forrása a Sächsisches Weichbildrecht, a magdeburgi esküdtek 1261-es boroszlói vagy 1304-es görlitzi jogi iránymutatása lehetett.68 A Selmeci Jogkönyv egy 16. század eleji kéziratában szintén párhuzamot találhatunk a városi béke, illetve a vásári béke nevesített intézménye között.69 A Selmeci Jogkönyv a békeszegés elkövetését, illetve az érte járó büntetést tekintve szintén különbséget tett a szóval, illetve tettel való elkövetés között. A béke tettel való szándékos megzavarása, a Budai Jogkönyv rendelkezéséhez hasonlóan, fejvesztéssel járt. Enyhébb volt a békeszegés szóbeli elkövetésének a megítélése, ugyanis a bíró és az esküdtek Selmecen is mérlegelés alapján szabták ki a büntetést. A vásár ideje alatt elkövetett békeszegést a Selmeci Jogkönyv is nevesítette.70 A vásár idején elkövetett testi sértés tükröző büntetést, vagyis kézlevágást vont maga után. A békeszegés ezen részletes szabályozása a béke megőrzésének a városok életében való kiemelt szerepéről tanúskodik. 62 Ofner Stadtrecht 264, 265. 63 Sachsenspiegel Landrecht II. 69; MUNZEL-EVERLING 2008. 1255-1256. hasáb; PAPSONOVÁ 2003. 581-584. p; BILY-CaRLS-GÖNCZI 2011. 240-241. p; MEDER 2002. 106. p. 64 Magdeburgi estüdtek Görlitz városának megküldött jogi iránymutatása 1304. 13. art; GAUPP 1826. 275. p. 65 Holzhauer 1989. 2036. hasáb. 66 RELKOVIC 1905. 260. p. 67 Das Stadtrechtsbuch von Sillein 415. p. 68 Sächsisches Weichbildrecht 37-38. art; Magdeburger Recht 7. p; GAUPP 1826. 275. p. 69 Schemnitzer Stadt- und Bergrecht. 34. 70 Schemnitzer Stadt- und Bergrecht. 35.
