Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 9. (Budapest, 2014)
Normakövetés és normaszegés - Válogatás a Norma, normakövetés és normaszegés a városi életben c. konferencia előadásaiból - Czoch Gábor: A rendi polgári normák megsértése az 1840-es években. A kassai polgárőrség mustrája körüli kihágások
CZOCH GÁBOR A RENDI POLGÁRI NORMÁK MEGSÉRTÉSE AZ 1840-ES ÉVEKBEN. A KASSAI POLGÁRŐRSÉG MUSTRÁJA KÖRÜLI KIHÁGÁSOK Tanulmányom középpontjában a kassai polgárőrség 1842 nyarán végrehajtott mustrájával kapcsolatos események állnak, pontosabban egyrészt azok a rendzavarások, kihágások, illetve rendellenességek, amelyeket a mustra lebonyolítását felügyelő városi tisztviselők tapasztaltak feladatuk végzése során és jelentettek a városi tanácsnak, másrészt pedig a magisztrátusnak azon intézkedései, amelyek a törvényes rend helyreállítására irányultak. Itt tehát a törvényes állapot lényegében azokat a normákat jelöli, amelyeknek a kassai vezetés felfogása szerint érvényesülniük kell a városi közéletben. A mustra során e normarendszernek két aspektusára világíthatunk rá. Az egyik az a magatartásforma, a hivatalossággal való érintkezésnek az a formája, amit a városi tanács önmagával, illetve a képviseletében eljáró hivatali személyekkel szemben megkövetelt a polgárságtól. A másik a polgárjog szabályozásához, illetve a polgárjog felfogásához kötődik, de végső soron mindkettő a polgárok kötelességeivel kapcsolatos. A polgárőrség, vagyis ahogy a vizsgált korszakban emlegették, a polgári őrsereg távolabbi előzményei a polgárságnak a városuk védelmében rájuk rótt fegyveres szolgálat kötelességére vezethető vissza. Kállay István az előzmények tekintetében arra is rámutat, hogy a szabad királyi városok mint kollektive nemes személyek a nemesi felkelés terheit is kötelesek voltak viselni.1 Mindenesetre a polgárok szerepe a városok védelmében az állandó hadsereg 1715. évi felállításával másodlagossá válik. A polgárság katonáskodása azonban nem szűnik meg teljesen, egyes városokban alkalmanként őrszolgálatot teljesítettek, részt vettek a belbiztonság fenntartásában, illetve a korábbi rendszeres katonai feladat maradványának tekinthető, hogy egyes városokban a polgárok részére továbbra is előírták a céllövészet alkalmankénti gyakorlását. Több városban külön polgári lövészegyesület is alakult, ezek azonban inkább szórakozás jelleget öltöttek. A témára vonatkozó nem túlságosan bőséges szakirodalom szerint a polgárőrség felállítására elsőként Budán és Pesten került sor a Helytartótanács 1 KÁLLAY 1989. 44. p. Urbs. magyar várostörténeti évkönyv ix. 2014.159-172. p.
