Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 9. (Budapest, 2014)
Normakövetés és normaszegés - Válogatás a Norma, normakövetés és normaszegés a városi életben c. konferencia előadásaiból - Homoki-Nagy Mária: Az erkölcs, a jog és az igazság viszonya a dél-alföldi mezővárosok életében. Egy szentesi per tanulságai
146 Norma, normakövetés és normaszegés a városi életben per, az 1837-ben kötött egyezség megtartására irányuló per és egy nyilvános adóssági per a lejárt és nem teljesített kölcsönszerződések miatt. A rendi kor perjogi szabályai nem voltak formai értelemben teljesen kötöttek, mégis az egyes performáknak meg voltak a maguk sajátos szabályai. A keresetlevél első két állítását még össze lehet vonni, tekintettel arra, hogy az özvegy bizonyítékként hivatkozhatott az egyezségre az örökösödési, pontosabban az özvegyi jog biztosítására irányuló perben. Azt azonban hangsúlyozni kell, hogy az egyezséglevelet nem bizonyítékként csatolta keresetleveléhez. A kölcsönszerződések teljesítésére irányuló per viszont már nehezen kapcsolható az örökösödési perhez, különösen azért, mert az egyes adósleveleket, vagy a hitelezést tanúsítók vallomását vagy nevét meg sem említette az özvegy.14 Éppen ezért érdekes, hogy a keresetlevelet nem utasította el a bíróság, bár a per végén, az ítélet indokolásánál kitér arra, hogy az özvegyasszonyra tekintettel - szegény, beteges — engedte tárgyalásra az ügyet. Azt is meg kell jegyezni, hogy az alperes mostohafiú a perfelvételt követően élhetett volna azzal a kifogással, hogy a keresetlevél több különböző állítást tartalmaz.15 Ekkor a bíróság korábban eldönthette volna, hogy elutasítja-e a keresetet, vagy tárgyalásra bocsátja. Az alperes kifogás helyett érdemben válaszolt a felperes állításaira, ezzel ténylegesen perbe bocsátkozott. Mielőtt az alperesi válasszal foglalkoznánk, vizsgáljuk meg a peres felek családi viszonyait. A felperes, Antal Ferencné a második felesége volt az örökhagyónak, aki így joggal írta végrendeletében, hogy a gyerekei kötelesek a mostohát tisztességesen eltartani. Az már önmagában is sok nehézséget okozott és okoz az életben, amikor a mostohának és a gyerekeknek kell(ett) békében egymás mellett élni. Gyakran ez még az édes szülők és gyermekek körében sem egyszerű. További problémát jelentett, hogy az alperes Antal János mostohájának az első házasságából származó leányát vette feleségül, így a felperes 14 A nyilvános adóssági perek szabályaira lásd: HOMOKI-NAGY 2013a. 15 A 18-19. század első felében a magánjogi pereknek kialakultak az aránylag pontos szabályai. Az eljárást még az alsóbb bíróságokon, így az úriszéki eljárásokban is követték. A perfelvételt követően az alperesnek jogában volt kifogásokkal élni, amivel egyrészt lehetősége adódott a per elhúzására, másrészt, ha a bíróság úgy ítélte meg, akár a per megszüntetését is eredményezhette. Amennyiben egy keresetlevél több, különböző jogcímre alapozott követelést tartalmazott, a bíróság az alperesi kifogás következtében megszüntethette a pert, és utasíthatta a felperest, hogy eltérő jogcímek alapján külön-külön indítson pert az alperessel szemben. Jelen esetben az adósságok megfizetésére vonatkozóan még egy formai szempontot is figyelembe kellett volna vennie a bíróságnak: nyilvános adóssági per csak akkor volt indítható, ha a felperes bizonyította, hogy a lejárt követelés megfizetésére megintette (admonitio) az adósát, és az ennek ellenére nem teljesített. BÓNIS-DEGRÉ- VARGA 1977. 1196. 158. p; FRANK 1845. II. 1847. 646-654. p.
