Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 9. (Budapest, 2014)
Normakövetés és normaszegés - Válogatás a Norma, normakövetés és normaszegés a városi életben c. konferencia előadásaiból - Gönczi Katalin: A városi béke és a tulajdonvédelem a középkori budai jogrendszerben
12 Norma, normakövetés és normaszegés a városi életben (oppidumként) szereplő Pásztó, amelynek polgárai Zsigmond király 1407-ben kelt privilégiuma szerint olyan jogokkal és kiváltságokkal élhettek, mint a budai polgárok.30 Az uralkodói akaratnyilatkozatok mellett a jogszolgáltatás is megalapozta Buda kiemelkedő jogi jelentőségét: a közös kiváltságok alapján a budai jog a jogszolgáltatásban is példaértékkel bírt. Az 1405. évi városi dekrétum31 rendelkezései értelmében a városokból fellebbvitel (appelláció) végett vagy a királyi bírósághoz, vagy az anyavároshoz lehetett fordulni: a kisebb városok Budát, a vezető királyi várost keresték meg a kérdéses jogesetekben. Sajószentpéter, az eredetileg a Pálóczi család birtokához tartozó oppidum a budai bíróhoz és esküdtekhez fordult jogi tanácsért. A budai magisztrátus 1474-ben megvizsgálta a jogkérdést, s a megkereső Sajószentpétemek küldte vissza az ügyet.32 A 15. században Buda lett a tárnoki szék vezető városa,33 a budai jog a tárnokmester bírói fórumának gyakorlatában s így a városi jog egységesedésében34 is alapvető szerepet játszott. A budai jog 1403 és 1421 között készült feljegyzése, a Budai Jogkönyv, amely — Mollay Károlyt idézve - a magyarországi városok jogéletének egyik legfontosabb és legteljesebb forrása,35 három kéziratban maradt fenn.36 E jogforrás Buda középkori jogrendszerét, büntető- és magánjogát illetően részletes adatokkal szolgál.37 A jogi transzfer elemzésének,38 a városi jog európai alapjainak a vizsgálata szempontjából is jelentős jogforrás a Budai Jogkönyv: a délnémet jogok mellett a szász-magdeburgi jog hatása is kimutatható. A szerző a jogkönyv bevezető mondatában első helyen a magdeburgi joggal való párhuzamokra hívja fel az 30 1407. április 26-án kelt oklevél regesztája. ZsO II. (1400-1410) 2. rész (1407-1410) 40. p. 31 Corpus Juris Hungarici 1. köt. 212. p. 32 Válogatott források Sajószentpéter történetéhez 35-37. p. 33 Codex authenticus iuris tavernicalis 29. p; FELHŐ 1972; SZENTPÉTERI 1934. 543. p; BLAZOVICH 2001. 17. p; KUBINYI 2001.239. p. 34 MERTANOVA 1985. 35 MOLLAY 1959. 7. p. 36 BLAZOVICH 2001. 17-19. p; NÉMETH 2003; RADY 1985. 43. p; BAK 1993; MUNZEL 1984. 37 A Budai Jogkönyv a fejlett jogélet mellett a város gazdasági kapcsolatairól is tudósít: áruk széles választékát ismerhetjük meg, amelyek a távolsági kereskedelem révén jutottak el Budára. Délnémet posztókereskedők, olasz selyem- és fiííszerkereskedők, a bankügyletek terén jelentős szerepet játszó firenzeiek kötöttek üzletet Budán. A jogkönyvben említett csaknem 60 iparág a kézműipar fejlettségéről tanúskodik. KUBINYI 1961b; BENCZE 1991. 336-337. p. 38 LÜCK 2012. 10-11. p.
