Ságvári Ágnes (szerk.): Pest város topográfiai mutatója 2/1. Terézváros - Levéltári dokumentáció 7. - Topográfiai mutatók 3. (Budapest, 1982)
Terézváros (bevezető)
A külvárosi házak telekkönyvét 1734-től 1808-ig vezették, a bennefoglalt telekkönyvi számok /Grundbuchnummer/ azonban csak az 1780-as évekig szolgáltak a nyilvántartás egyedüli alapjául, A Belvároshoz hasonlóan a József-kori telekkönyvezés során a terézvárosi házak is újabb, a topográfiai rendet követő házszámokat /Popularnummer/ kaptak. Az uj házszámozást tartalmazó telekkönyv azonban nem maradt meg, A telekkönyvi szóm és a házszám azonosítását ezért csak a József-kori- , 9 / , , , telekkönyv ránk maradt névmutatója, ' illetve a Balla-fele térkép segitsegevel, a tu-10 / lajdonosok azonosítása révén végezhettük el, ' A házak számának szaporodása a Terézvárosban is 10-15 évenként az épületek ujraszámozását tette szükségessé, ezek nyilvántartásai azonban csak 1824-től 11 / kezdődően maradtak fenn, ' A Telekösszeirósok 1824 körül készített I.füzete ugyan többnyire /de nem mindig/ feltünteti az előző házszámot is, de ez is erősen eltér a József-kori számozástól, s ezért az azonosítást csak a telekátirási jegyzőkönyvi bejegyzések segítségével lehetett elvégezni, A telekösszeirósok 1335 körül készített II,füzete a birtokos neve mellett az átruházás időpontját is megjelöli, s igy a telekátirósi jegyzőkönyvben megadott telekkönyvi szám /Grundbuchnummer/ segítségével, sokszor azonban csak a birtokosváltozósoknak 1785-ig való visszavezetésével, sikerült az ingatlanokat azonosítani, A telekátirási jegyzőkönyvek, amennyiben uj házhelyről volt szó, többnyire annak a mezőgazdasági ingatlannak a telekkönyvi számát is megjelölték, amelyből a házhelyet kihasították. Gyakran előfordult azonban, hogy a telekkönyvi szám helyett a felparcellázott ingatlan régi tulajdonosának nevét jegyezték csak be, ami - különösen a kertek esetében, amelyek telekkönyve nem maradt fenn - az ingatlan korábbi telekkönyvi számának meghatározását megnehezítette, vagy lehetetlenné tette. A telekkönyvek, telekösszeirások és telekátirási jegyzőkönyvek mellett a házak azonosításánál a II. telekösszeirási füzet házszómozását feltüntető, 1840 körül készített térképet is felhasználtuk,12^ Az 1820-as évektől az épületek számainak egyeztetése többnyire nem okozott gondott, mert a telekösszeirások minden esetben utaltak a megelőző házszámra. A házakat utcaként számozó V.füzet is minden esetben megadja a IV, VI, VII, füzet azonos átfutó számait. Problémát csupán a frissen parcellázott telkek sokszor zűrzavarosán vezetett nyilvántartása okozott. A helyrajzi számok bevezetésekor készített mutató,12^ valamint az 1926. évi uj helyrajzi számok bevezetésekor készített mutató14^ a legtöbb esetben lehetővé tette a biztos és pontos azonosítást, néhány, a XIX.szózad végi nagy városrendezés és építés áiltal érintett terület /Népköztársaság útja, Nagykörút/ kivételével, ahol a Halácsy Sándornak a századforduló városrendezési változásait is jelölő térképe, ^ valamint a helyrajzi számokat feltüntető nyomtatott térképek1^ terézvárosi szelvényei adtak eligazítást. A mutató a Terézvárosnak 1873, évben "belterület"-ként megjelölt részének, azaz a mai VI-VII.kerüIet területének adatait tartalmazza, s igy kiterjed a Városliget környékének 1873 után beépült területére, igy számos olyan ingatlanra is, amely a XIX.század 70-es éveiig vezetett Pest városi telekösszeirásokban nem szerepelt. Az 1873. évi korszakhatárt szigorúan véve ugyanis egyes utcák, amelyek egyes 6
