Ságvári Ágnes (szerk.): Buda város topográfiai mutatója 1. Vár, Krisztinaváros - Levéltári dokumentáció 6. - Topográfiai mutatók 2. (Budapest, 1980)
Krisztinaváros
pitásának eredeti célja, a szőlőméinkások letelepítése,' A budai vagyonos polgárság ugyanis, amelynek gazdagsága mindenekelőtt az ingatlan-birtokon alapult, igen gyorsan felismerte a Krisztinaváros létrejöttében és fejlődésében rejlő pénzszerzési lehetőségeket. A szántóknak és réteknek házhelyekre osztása és kiárusítása busás haszonnal járt /a szántókat házhelyekként öt-hatszoros áron lehetett értékesíteni/, A korábbi mezőgazdasági területeket részben addigi tulajdonosaik parcellázták, részben azonban újak, akik egyenesen parcellázás céljára szerezték meg őket előző birtokosaiktól. A krisztinavárosi telekvásárlások egy részének spekulációs jellegét mutatja, hogy sokan igen rövid idő alatt - általában nagy nyereséggel - túladtak a megszerzett ingatlanon, többnyire még házhely formájában, I*.1 Az .uj külvárosban felket szerzők között a fenti két kategórián - a szőlőmunkásokon és a spekulációé céllal, vagy egyszerűen csak befektetés céljából ingatlant vásárló budai polgárokon - kívül hamarosan olyan jómódú vagy egyenesen gazdag budaiak, s később pestiek is megjelentek, akik felismerve ennek a városrészhek a többihez képest egészségesebb fekvését 'éS természeti szépségeit, nagykertes nyaralókat, urilakokat építtettek itt maguknak, A legkorábbi ilyen ingatlanok voltak: Fáik Ferenc budai hidbérlő háza, Niczky Kristóf országbíró és Kalmárffy Ignác későbbi budai vá-5 / rosbiró palotája, amelyek mindegyikéhez1 többholdas kert tartozott. ' A Krisztinavárosban tehét kezdettől fogva egyfelől sok kicsi vagy egyenesen törpeméretü /néha csak 20-30 négyszögöles/ háztelek létesült, másfelől viszont számos igen nagy telek /a legnagyobb, Niczky — később Horváth Zsigmond - telke több mint 8800 négyszögöl, Fáiké 8400 négyszögöl volt/, s ezeken kívül jónéhány 1000-2000 négyszögöles házhely is létesült. Újabb lökést adott a Krisztinaváros fejlődésének az országos kormányszékeknek Pozsonyból Budára való átköltöztetése II.József uralkodása idején, A város lakosságát felduzzasztó hivatalnok réteg lakásánaK és az ügyes-bajos dolgaik intézésére Budára utazók elszállásolásának biztosítására tett intézkedések között volt a Várhegy addig beépítetlen lejtőinek házhelyekként való kiosztása. Ezek a meredek lejtők addig a várvédelmi terület - glacis - részét alkották. 1786-ban II.József rendeletére igen előnyös feltételek mellett - lényegében ingyen, csak beépítési kötelezettséggel - átadták a glacis-t a civil lakosságnak Az uj krisztinavárosi házhelytulajdonosok között nagy számban akadtak arisztokraták, helytartótanácsi és egyéb hivatalnokok, a városi magisztrátus tagjai. A várerőditési telkek első tulajdonosai közül azonban sokan igen hamar túladtak telkükön, teliót ezen a területen is gyakori volt a házhelyek tulajdonoscseréje. A Krisztinaváros terjeszkedése ezzel sem állt meg. Az 1780-as évek végén házhelyekre parcellázták az addigi egyetemi botanikuskertet /a mai Kosciuszko Tádé, Pálya, Győző utca és a Peszty Árpád utca által körülzárt területen/, s megindult a mai Városmajor utca két oldaléul fekvő szántók illetve szőlők parcellázása. Az 1810-es évekbe a Városmajor utca mai páros oldala egészen az Alma utcáig, a páratlan oldal pedig a mai 35-ös számig épült ki.'A város majorságához vezető ut mindkét oldalán 112
