Ságvári Ágnes (szerk.): Pest város topográfiai mutatója 1. Belváros, Lipótváros - Levéltári dokumentáció 2. - Topográfiai mutatók 1. (Budapest, 1975)
Belváros
32/ 33/ Römer Flóris helymegjelöléseitől amelyek térképének sokszoros utánközlése ', 34 / eredményeinek átvétele ' következtében szinte máig az azonosítás alapjául szolgálnak. A régi utcák és terek mai helyének megjelölését nem csak az nehezíti, hogy a XVIII. századi utcák és terek egy része a XIX. század végi építkezések során eltűntek, beépültek, mint inkább az a körülmény, hogy az utcanevek még az egyesítést követő első nagy hatósági étnevezési hullámot megelőzően is sűrűn változtak, gyakran oly módon, hogy ugyanaz az utcanév a különböző korszakokban más és más utcát jelölt. Pl. a Kecskeméti utca a XVII. század végén és a XVHI. században a mai Nyáry Pál és Eötvös bóránd utcákat jelölte, a XVIII. században még a mai Veres Pálné utcát is, a XIX. századtól pedig kizárólag a mai Kecskeméti utca megnevezéséül szolgált. A XVII. század végén, a XVIII. század elején szinte minden, a falak mentén húzódó utcát Bástya utcának (Pastey Gasse) nevezték, a mai Bástya utcán kivül például a Képiró és a Királyi Pál utca egy részét is, a Kristóf teret is. Később a városfal közelében húzódó utcákat a közeli bástyák, kapuk vagy épületek neve szerint kezdték megkülönböztetni, igy keletkezett a Kecskemeter Pastey Gasse, a Pauliner Pastey Gasse stb. Ezeket az utcákat a továbbiakban még alsó-felső jelzőkkel további szakaszokra bontották, s ilyenformán sokszor egy-egy utca különböző szakaszai eltérő nevet viseltek. Ez zavarok forrásává vált, oly mértékben, hogy még a telekkönyv vezetője is gyakran hibát követett el, amikor esetleg a korábbi megjelölést másolva, az alsó-felső jelzőket más-más utcaszakaszban fekvő telkekre alkalmazta. Ilyen következeüenségekkel gyakran találkozunk például a Bayerische, Ober- és Unter-Bayerische utcákban fekvő telkek helyrajzi megjelölésénél. A jelzők elhagyása vagy következetlen használata a XVTO. századi telekkönyvekben általános jelenség volt. Például a Comitat Gasse elnevezés eredetileg a mai Vitkovics Mihály utca jelölésére szolgált, majd Neue Comitat Gasse néven kezdték említeni a mai Vármegye utcát, gyakran lehagyva mellőle az "uj" jelzőt. A telekkönyveken kivül két olyan ХЛ/П1.századi térképpel rendelkezünk, amelyek az utcaneveket is feltüntetik; a KisceUi Múzeumban őrzött, többször említett térképpel, valamint az 1830-ban közölt, fentebb mér ismertetett metszettel. Az utcák neveit mindkét ábrázolás a térkép két szélén sorolja fel, helyüket a térkép megfelelő helyén betűjellel jelölve meg. Az utcák betűjele, s ennek logikus következményeként sorrendje, sőt csoportosítása is teljesen azonos. Az egyedüli eltérés, hogy a metszeten eggyel több utcanév, a Fischer Gasse - szerepel, melynek jele egyébként egy telekre van rávezetve. Bizonyos egyezés tapasztalható a hibákban is. így mindkét térképről lemaradt a Spitall Gasse és a Rundei Gasse jele. De mig a térképen mindkét utca helye üresen maradt, a metszeten a Rundel Gasséba került a Kohéry Gasse Y jele, mig a Koháry Gasséba semmiféle betűjel nem került. A metszeten egyébként a betűjelek elhelyezésében illetve elhagyásában sokkal több pontatlanságot észlelünk; igy egyáltalán nem tünteti fel az utcanevek felsorolásában szereplő Pfarr Gasse О, Mauth Gasse R és Spurgasse T jelét, (mindezek a térképen a telekkönyvvel egyező, megfelelő helyen szerepelnek), s hibásan jelölte meg a Schulter Gasse helyét az Unter Bayersiche Gasse vonalán, mig ez utóbbi G.jele a metszet térképén egyáltalán nem szerepel. 15