Ságvári Ágnes (szerk.): Pest város topográfiai mutatója 1. Belváros, Lipótváros - Levéltári dokumentáció 2. - Topográfiai mutatók 1. (Budapest, 1975)
Belváros
telmüen. A térkép datélása ugyan egy 1758-ban készült forrást sejtet, de az sem lehetetlen, hogy a kiscelli térképén még nem szereplő telkek határait a metszet alapján rajzolta meg, s a hiányzó telekszámokat pedig а П1. Zaiger segítségével pótolta. Ha az nem is dönthető el, hogy Rómer ismert-e egy 1758-ban készített ere - deti térképet, számos adat valószinüsiti egy ilyen térkép egykori létezését, s azt, hogy e térkép lehetett a metszet forrása. A metszet ugyanis a városfalak és rondellák eltérő rajzán kívül a kiscelli térképtől eltérően nem ábrázolja az Invalidus palota helyén korábban fekvő telkeket. S mig a kiscelli térképen mindössze 4 épület (a császári kórház /Invalidus Palota/, a pálosok és klarisszák kolostora és a városi serfőzde) rendeltetése van megjelölve, a metszeten 23 felirat szerepel. S éppen e feliratok valószínűsítik, hogy a metszet egy másik, a XVTO.század közepén készített térképet ábrázol. Az épületek tulajdonosainak illetve rendeltetésének megjelölése ugyanis, három téves megjelölés kivételével, híven tükrözik a XVIII.század közepének állapotát. Mellőzve a XIX. században is azonos helyen állott középületek és egyéb ingatlanok megjelölésének felsorolását, csupán a datálés szempontjából perdöntő jelentőségű feliratok ismertetésére szorítkozunk. A mai Veres Pélné utca 9.sz. ház helyén állt ingatlan 1800 óta Kecskemét város tulajdonában volt, és mind a lakosság körében, mind a telekkönyvekben, mind f korabeli címtárakban Kecskeméti ház néven volt ismeretes. A metszeten azonban XVIII.század közepi-végi rendeltetése van feltüntetve, felirata: városi kórház.2 A XIX.század elején már lebontott, a mai Váci és Duna utca kereszteződésének környékén állott 174.sz. ház tulajdonosaként a metszet Jánosy Imrét nevezi meg, aki a III. Zaiger tanúsága szerint csak 1764-ig bírta az ingatlant. A mai Petőfi Sándor utca 2.SZ. ház helyén állt 50.sz. ház tulajdonosául pedig Szalay Istvánt /Salley/ jelöli, aki viszont 1742-ben vásárolta meg azt a Vorstern örökösöktől. A ház a XVIII.század végéig a Szalay család birtokában maradt, de mér 1817-ben, amikor Brudem József megvette, a telekátirási jegyzőkönyvben Gotthardi-féle, azelőtt Jakab-féle házként emlitik.21' E két utolsó ingatlan tulajdonosainak megjelölése alapján feltételezhető, hogy a metszet forrásául szolgáló térkép valamikor 1742 és 1764 között készülhetett. A metszet 1758.évi keltezését hitelesíteni látszik az a tény, hogy 1758-ban valóban készült egy, a város területét ábrázoló térkép, amit a tanacsülési jegyzőkönyv 1758.évi augusztus 8-án kelt bejegyzése tanúsít: "Der Herr Stadt Kämmerer wird dem Herrn Ingeneur Haubtmann Matthej wegen delineation und entwerffung zwey Hotterungs Garten 22/ in toto zwölf kayl. Ducaten geben." ' E bejegyzés ugyan csak a határ, illetve a határban fekvő két ingatlan felmérésére utal, de a felmérés elkészültét és költségeinek kifizetését igazoló számadásKÖnyvi bejegyzés a város területének feltérképezéséről 23/ szól,csakugy, mint az 1758. december 16-i tanácsülés határozata. ' Tehát 1758-ban a pesti tanács Matthey hadmérnökkel felmérette és feltérképeztette a város határát és területét. A feltérképezés elkészültét a számadáskönyvbe bevezetett kifizetés igazolja, hiszen éppen ilyen igazolás hiányában kell feltételeznünk, hogy a tanács által már 1734-ben elhatározott feltérképezés, amelynek végrehajtásá-13
