„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

II. fejezet METSZETEK „BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS" ÉLETÉBŐL - Molnár Olga: A főiskolai hallgatók szociális és gazdasági viszonyai Budapesten (1934)

Hallgató Ország absz. % Jugoszlávia 14 8,7 Lengyelország 6 3,8 Németország 15 9,6 Olaszország 20 12,6 Oroszország 5 3,2 Románia 10 6,3 Svájc 1 0,6 Törökország 4 2,6 Ukrajna 1 0,6 Egyesült Államok 12 7,5 Egyéb Amerika 2 1,3 A fenti táblázatban az utódállamoknak csak azokat a részeit számítottuk külföldnek, amelyek a háború előtt is idegen fennhatóság alatt állottak. Amint látjuk, sok osztrák és olasz születésű egyetemi hallgató tanul főiskoláinkon. Később, amikor a hallgatók honosságát fogjuk tárgyalni, ki fog tűnni, hogy ezeknek egyrésze a háború előtt külföldön élt magyar családok gyermekeiből kerül ki és csak kisebb részük idegen állampolgár. A főiskolák hallgatóságának 35,5%-a Csonka-Magyarország vármegyéiben, 6,1%-a pedig törvényhatósági joggal felruházott városaiban született. A jelentősebb aránnyal szereplő vármegyék a következők: Hallgató Vármegye absz. % Békés 185 1,9 Fejér 106 1,1 Heves 142 1,2 Jász-Nagykun-Szolnok 238 2,4 Nógrád 112 1,2 Pest-Pilis-Solt-Kiskun 702 7,2 Somogy 195 2,0 Szabolcs 124 1,3 Tolna 144 1,5 98