„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

II. fejezet METSZETEK „BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS" ÉLETÉBŐL - Buziássy Károly: A budapesti mozik és hangversenyek statisztikája (1938)

megkezdte diadalmas útját, s az úttörő fővárosi üzem után nemcsak a budapesti, hanem a vidéki mozik is egyre-másra tértek át a hangos filmjátszásra. A 32. számú táblázat tanúsága szerint az utolsó két felvétel időpontja között eltelt öt esztendő alatt az országban működő mozgófénykép üzemek száma 530-ról 440-re csökkent s ugyanazon idő alatt a budapesti mozik száma 92-ről 77-re esett vissza. A hangos műsoradásra való áttérés, miként már fentebb említettem, az 1929. évben vette kezdetét, de az utolsó felvétel idejében — kisebb községekben, nyilván anyagiak hiányában — még mindig 25 némafilmet bemutató üzemet vett számba a hivatalos összeírás. A mozgófényképüzemek forgalmi adatai Megnevezés Magyarországon Budapesten 1930 1935 1930 1935 A működő mozgófényképüzemek száma* 530 440 92 77 Nézőhelyek száma 180.464 152.615 42.838 36.450 A lélekszámból egy nézőhelyre jut 48 57 23 29 Az előadások száma 152.138 148.995 69.172 68.492 Egy üzemre jut előadás 287 377 752 926 Látogatók (eladott jegyek) száma 19.264.247 18.508.696 8.292.764 7.717.291 Egy előadásra jut látogató 127 124 120 113 * A zártkörű üzemekkel együtt. A mozgófényképüzemek számának csökkenése természetszerűleg kihatással volt a nézőhelyek számának alakulására is. így érthetőnek látszik, hogy az egy né94