„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

II. fejezet METSZETEK „BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS" ÉLETÉBŐL - Elekes Dezső: Budapest szerepe Magyarország szellemi életében (1938)

Általában megfigyelhető, hogy a magyar rádió első éveiben az ország összes rádióelőfizetőinek nagyobbik fele Budapestről került ki. Viszont az újabb években az ország rádiózol átlag háromszorosát teszik a budapestieknek. Szélsőségek: 1926. augusztus 56,0,1931. december 34,4% budapesti előfizetővel. Ennek magyarázata egyrészt az, hogy az adóerősség fokozásával, reléállomások üzembehelyezésével a vidék javára a rádió egyre jobban tökéletesedett, s a vidéknek a rádiózást megkönnyítő villamosítása is előrehaladt. Másrészt Budapesten az előfizetők száma annyira telítődött, hogy további szaporodásuknak most már mindinkább a népesség gyarapodása s anyagi erősödése lesz fő mozgatója. A rádió hazai fejlődésének fontosabb etapjai, amelyek a hallgatók számának alakulásában is tükröződnek, a következők:

33 1925. decemberében indul meg a csepeli berendezés segítségével a rendszeres műsoradás. 1928 áprilisban Lakihegyen a korábbi 2, illetve 3 kilowattos állomás helyébe 20 kilowattos állomás létesült, amely a detektoros készülékek használhatóságának területét erősen kiszélesíti. A budapesti és vidéki hallgatók eddig l:l-es aránya szinte hónapok alatt 1:2-re tolódik el a vidék javára. 1928. októberben kezdi meg működését az új, modern Stúdió. 1932-ben Magyaróvárott, Nyíregyházán és Miskolcon, 1933-ban Pécsett a vidéki vétel-lehetőséget javító közvetítőállomás létesül. 1933. decemberben helyezik üzembe a Lakihegyi nagy energiájú adót, mely 120 kilowattos erősségével nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő. 1934 végén kezdődik el Budapest II. párhuzamos műsoradása. Azonban az 1930 óta az előfizetők számában — egyrészt a válság, másrészt a telítődés folytán — beállott stagnálást lényeges fejlődés többé már nem szakítja meg. Az első 5 év a nagy lendület kora, amidőn a semmiből 1930 végére 300 ezerén felülre emelkedik az előfizetők országos száma, míg a következő 6 év alatt a szaporodás csak mintegy 50 ezer. Budapesten az előfizetők száma már 1930 elején eléri a 100 ezerét, s 1936 végéig mindössze további 28 ezerrel növekszik. Budapest magas rádiókultúráját a lélekszámhoz való viszonyítás helyezi helyes megvilágosításba. 1000 lélekre az országban 41, Budapesten 122, a vidéken 30 rá33 E kérdést itt csak összefogóan vizsgáljuk, tekintettel a következő ily tárgyú tanulmányra: Sipos Sándor: A rádió elterjedése Budapesten az 1925-1934. években (Városi Szemle 1936. 6. sz.) és Várszeghy János: Budapest székesfőváros és a törvényhatósági jogú városok rádióelőfizetői (Városi Szemle, 1936. 6. sz.). [a szerző jegyzete] 88