„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

II. fejezet METSZETEK „BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS" ÉLETÉBŐL - Elekes Dezső: Budapest szerepe Magyarország szellemi életében (1938)

* Kevés kivétellel az elemi mindennapi iskolák tanerői tanítanak. ** Egy felsőmezőgazdasági és 10 felsőkereskedelmi iskola (a képzők között községiek nincse­nek). Budapesten a községi iskolák általában nagyobb méretezésűek, mint a nem köz­ségiek. Áll ez éppen az oktatás súlypontját jelentő alsó fokozatokban, ahol a közsé­gi iskolák tanerőinek átlagos száma 2,5-ször, a tanulóké 3-szor olyan nagy, mint a nem községi intézetekben. A középfok helyzete már kiegyenlítettebb, míg a szak­iskolák körében a községiek tanerő és tanuló átlaga alacsonyabb. Egy iskolára ugyanis jut: Községi iskolákban Nem községi iskolákban tanerő tanuló tanerő tanuló Kisdedóvás és népoktatás 10,4 280,7 4,3 90,0 Középfokú oktatás 20,3 418,7 20,0 386,4 Szakoktatás 12,1 68,5 17,9 121,7 Az egy tanerőre jutó átlagos tanulószámot a nem községi iskolákban találjuk kedvezőbbnek, mert ez az átlag a községi kisdedóvó- és népiskolákban 27,0, a nem községiekben ellenben csak 21,1. Középfokon az egy tanerőre jutó tanulószám a községi iskolákban 20,6, a nem községiekben 19,4. A szakoktatásnál viszont a községi átlag kisebb: 5,7, a nem községi 6,8-cal szemben. [...] A budapesti sajtó jelentőségét emeli ki az az adat is, hogy az országos érdekű új­ságok túlnyomó többsége jelenik meg a fővárosban, ahol 898 az országos érdekű s csak 105 a helyi érdekű újságok száma, míg a vidéken 391 helyi érdekű újság áll szemben 83 országos érdekűvel. Ez az állapot természetesen nem mondható egész­ségesnek. A kultúra kimélyítésére irányuló törekvések egyik fontos programpont­jává a vidéki sajtó istápolását kellene tenni. [...] A fővárosi sajtó tartalom szerinti képe más, mint a vidéké, annál jóval sokszí­nűbb, heterogénebb. Egyes újságfajták kizárólag, vagy túlnyomó többségben a fő­városban jelennek meg. így valamennyi bölcseleti, statisztikai, bányászat-kohá­szati, építő-, szobrászmüvészeti, divat- és élclap Budapesté. Sok az olyan csoport is, amelyben csupán elvétve fordul elő vidéken megjelenő újság. A kizárólag vagy túlnyomóan a fővárosban megjelenő lapfajok adatai a következők: 82

Next

/
Thumbnails
Contents