„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

II. fejezet METSZETEK „BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS" ÉLETÉBŐL - Elekes Dezső: Budapest szerepe Magyarország szellemi életében (1938)

Elekes Dezső: Budapest szerepe Magyarország szellemi életében 1938 A budapesti nagymértékben urbanizált népesség értelmiségi státusának felépítése egész más, mint az ország többi részének népességéé. A népműveltség legkézenfekvőbb mércéje az írni-olvasni tudás. Magyarországon az analfabéták aránya a kultúrállamok sorában is jó közepes. Magyarország és Budapest írni-olvasni tudó népességéről 1. számú táblázatunk közöl az időbeli fejlődést is feltüntető összehasonlítást. 1. A népesség írni-olvasni tudásának alakulása 27 Év, hely írni-olvasni tudott szám szerint**** az összes népesség %-ában a 6 évnél idősebb népesség %-ában Régi anyaország 1869*** Magyarország* 3.753.892 27,4 33,1 Budapest 153.467 60,3 67,6 Budapest Magyarország %-ában 4,1 27 Bővebb adatokat a múltról s az 1929. évi fővárosi összeírásról ld. Afra Nagy János: Az írástudatlanok Budapesten c. tanulmányában. Statisztikai Közlemények 63. kötet 1. sz. [a szerző jegyzete] 69