„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

ÖSSZEGZÉS ÉS KITEKINTÉS - Beluszky Pál: Budapest társadalma a modernizáció útján. 1948-tól máig (1992)

képviseletek, autonómiák. Az eredmény: hatalmi és funkcionális ür keletkezik, működési zavarok lépnek fel. Ugyanakkor az esetleg jelentkező civil szerveződésekkel szemben a „hivatalos szféra" — még az új önkormányzatok is! — bizalmatlan. A kialakuló ür betöltésére új hivatalok, illetve szabályozás létesül — ez gátolja a civil szerveződést, „új paternalizmust" eredményez. E „konfliktuscsomagnak" számos gyakorlati megnyilvánulása van. E civil társadalom — melynek kialakulását, a társadalom „államtalanítását" épp a liberálisok szorgalmazták a leghatározottabban — hiányos és lassú szerveződése részben magyarázatot szolgáltat a magyar társadalom politikával való szembefordulására is. Jelentkezik bizonyos „külföldellenesség", a külföldi tőkével szembeni bizalmatlanság, a „tőkebehatolás" ellenzése. Ez a szemlélet felfedezhető a törvényalkotó és kormányzati munkában is, a külföldi tőke fogadásának gyakorlati lebonyolítása során is (amiben a jogszabályok kidolgozatlansága, a gyakorlatlanság stb. is szerepet játszik). Állandó a panasz a külföldi beruházók részéről a kedvezőtlen feltételek, körülmények miatt; számos üzlet meghiúsul, monstre perek folynak a külföldi beruházók s magyar vállalatok között. A kiskereskedelmi hálózatok privatizációjából kizárták a külföldi tőkét. Mindez ideológiai alapot a már említett „harmadik utas" elképzelésekből merít. A főváros mai társadalmát számos — mélyreható — törésvonal osztja meg. Ezen törésvonalak egynémelyike épp a „kapitalizálódás", a tőkefelhalmozás nálunk zajló kezdeti szakasza, a piacgazdálkodásra való áttérés hatására mélyül. Miközben a reáljövedelmek 1989 óta évente hét-nyolc százalékkal csökkentek, kialakulóban van egy — magyar viszonylatban — igen gazdag réteg, mely ráadásul hivalkodóan fogyaszt. Jelentkezik a munkanélküliség. Egyes csoportok számarányuknál nagyobb mértékben vesznek részt az illegális piaci szférában — csempészés, prostitúció, valutázás, bűnözés, stb. —, mindenekelőtt a cigányok és egyes hazánkban tartózkodó külföldiek, így az arabok. A társadalom „szétszakadása" mély társadalmi ellenérzéseket táplál egyes csoportok ellen (cigányellenesség, a „henyélők" elítélése — hajléktalanok, munkanélküliek —, vagy épp a „munkátlan" gazdagok elleni gyűlölet stb.) A bizonytalan értékrendek miatt nehezen kiszámítható, heves reakciók, társadalmi megmozdulások — vagy épp ellenkezőleg: közömbösség pl. a hajléktalanok iránt — következhetnek e szituációkból. Első munkavázlatunk készítésekor (1990 szeptembere) mindez hipotézis volt. Azóta a szabad parlamenti választáson hatalomra került rendszer átélte első mély krízisét, 586