„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

VII. fejezet AZ „ÚJRA CSENDES" BUDAPESTTŐL A „LEGVIDÁMABB BARAKK" FŐVÁROSÁIG - Berey Katalin: A város előszobája (1981)

va. A helyzet általában rosszabb, mint a fővárosban, és sokszor rosszabb, mint Pest megye többi községében. Helyenként olyanok a tanítási körülmények, mint a legelmaradottabb falvakban. A szükségtantermek aránya 1975/76-ban 14 százalék volt. Sok az ingázó iskolásgyerek. A pedagógusok fluktuációja gyorsabb, a képesítés nélkül tanítók aránya magasabb. Itt használják a legtöbb tantermet váltott műszakban. Néhány összehasonlító adat az ellátottságról: Kórházi ágyak száma Bölcsődei-óvodai férőhelyek száma Általános iskolai tanulók száma tantermenként Váltakozva használt tantermek aránya Szakrcndclési órák száma 1000 lakosra 1000 lakosra Általános iskolai tanulók száma tantermenként Váltakozva használt tantermek aránya Szakrcndclési órák száma 1000 lakosra Budapesten 133,2 98,5 30,8 35 25,7 1411 Az agglomerációban 22,8 36,6 32,5 38 31,6 636 Országosan 84,9 56,6 34,0 32 20,7 838 A helyzet javítását több tényező is akadályozza. Ezek közül az egyik a közigazgatási viszonyok ellentmondásossága. Az agglomerációs övezet községei közigazgatási szempontból függetlenek Budapesttől. Pest megyéhez tartoznak. A megye lakosságának mintegy 40 százaléka él az agglomerációs övezetben, azonban ezt a településegyüttest nem kezelik egységesen, hanem hét különböző járás közt osztják meg. Miért nem tükrözi szorosabb szervezeti kapcsolat az agglomerációs községek és a főváros egymásrautaltságát? Hiszen amúgy is Budapest „alvóvárosaiként" működnek, sok szempontból függő helyzetben vannak. Számos települést fővárosi, ún. kék buszjárat köt össze a belterülettel. Helyes volna-e Nagy-Budapest helyett Óriás-Budapestet létrehozni? Annak bizonyítására, hogy nem ez a jó megoldás, elég az 1950-ben végrehajtott közigazgatási egyesítésre utalni. Ezt sem követte a jogállás szerint immár városnak számító területek városias fejlődése. Ha azonban megmarad a ma ismert különállás, Pest megye területébe továbbra is beékelődik egy sürün lakott övezet, amelynek gondjai itt csapódnak le. A települések fejlesztésére szánt eszközök elosztási módja nem ismeri el ezeket a többletgondokat, legalábbis nem olyan mértékben, hogy az a megoldáshoz hoz550