„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

I. fejezet KONCEPCIÓK ÉS VÍZIÓK „BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROSRÓL" - Szendy Károly a leendő Nagy-Budapest szociális igazgatásának feladatairól (1942)

vagyis a természetbeni segélyezés céljára felvett előirányzatok alig érik el a pénzbeli segélyezés egyhetedrészét. A környékbeli községek költségvetéseiben természetbeni segélyezés célját szolgáló kiadási tételek alig szerepelnek, hihetőleg azért, mert ezeken a települési helyeken aránylag magasabb a földműveléssel, kertgazdálkodással stb. foglalkozók száma, akik egyrészt kevésbé szorulnak közületi támogatásra, másrészt pedig azért, mert a községekben az agrártermékekhez való hozzájutás viszonylagosan könnyebb, mint Budapesten. [...] Kislakásos bérházak, átmeneti kislakástelepek és szükséglakások. Köztudomású, hogy a lakásviszonyok a távolabb fekvő kisebb községektől eltekintve, Budapesten és a környékén lévő városokban és községekben nagyjából azonosak, sőt feltehető, hogy a lakásínség a nagyobb ipari jellegű városokban és községekben jelentékenyen nagyobb, mert a lakásínség enyhítése érdekében kevesebb volt a közületi építkezés. A környékbeli városoknak és községeknek a fővároshoz csatolása esetén tehát lakásigény jelentkezésével kell számolni, aminek a kielégítése a mai viszonyok között kislakások építésével lenne megoldható. Gondolni kell arra is, hogy a környéken igen sok olyan lakás is található, amelyet egészségügyi, szociális és építésügyi szempontból egyaránt lakhatatlannak kell tekinteni. A tervezett átalakulással kapcsolatban különös figyelmet érdemel a hajléktalanság kérdése. A hajléktalanok lakással való segélyezését törvényes rendelkezések a lakóhelynek minősülő község kötelességévé teszik. Ennek a feladatnak — mai területén — a székesfőváros nagy anyagi áldozatok árán eleget tett. A környékbeli városokban és községekben — amint erre már rámutattam — még kevés a kezdeményezés. Ha a gazdasági viszonyok rövidesen nem javulnak és a magánépítkezések kellő mértékben meg nem indulnak, a környéken is intenzív közületi építési tevékenységre lesz szükség. A székesfőváros közigazgatási területének a növekedése azonban a lakáspolitika célkitűzéseinek gyakorlati érvényesítése terén nagy lehetőségeket nyújt. (A letelepedés irányítása; a lakosság munkahelyének és a közlekedési lehetőségeknek figyelembevételével újabb lakónegyedek alakítása; az egészségügyi követelmények szem előtt tartásával kertes — esetleg tulajdonul megszerezhető — lakótelepek létesítése stb.). [...] 54