„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

VII. fejezet AZ „ÚJRA CSENDES" BUDAPESTTŐL A „LEGVIDÁMABB BARAKK" FŐVÁROSÁIG - Berey Katalin: A város előszobája (1981)

Berey Katalin: A város előszobája 1982 Nehéz a „szép fővárossal" kapcsolatos illúziónkat megőrizni, ha átutazunk a környező települések gyűrűjén. Furcsa, vegyes összkép fogad. Hirtelenjében nem is tudjuk, falusi övezetbe, iparterületre vagy lakótelepek közé érkeztünk-e. Ahhoz, hogy senki földjének nevezzük, túlságosan zsúfolt. Mégis, az az érzésünk, hogy gazdátlan területen járunk, s nem véletlen, hogy nehéz megmondani: ki a gazdája, és mi az igazi funkciója az agglomerációs övezetnek. Családi házaiban azok laknak, akik elég szerencsések voltak ahhoz, hogy munkát találjanak Budapesten, de ahhoz már nem eléggé, hogy lakóhelyet is. Kertjeiben, telkein élelmiszereket termelnek a főváros számára is. Aki tehette, telket vásárolt itt, majd kisebb-nagyobb bódét, szerszámkamrát, hétvégi háznak is használható építményt emelt rajta. Munkakezdéskor és munka után, hétvégeken valóságos népvándorlás indul a fővárosba és vissza. Az az erő, amely a szerencsét próbálókat ide vonzza, nemcsak nálunk ismeretes. A világ nagyvárosait, Nyugaton éppúgy, mint Keleten, holdudvarszerü településgyűrű veszi körül. Némelyik város szerkezete úgy őrzi növekedésének lenyomatait, mint a fák évgyűrűi. Ma Érd, Gyál, Diósd, Vecsés és még negyven település tartozik az 1971-ben kormányhatározattal „agglomerációs övezetté" nyilvánított területhez. Ezzel egy sajátos, külön megoldást igénylő településforma létezését ismerték el. Néhány évtizeddel ezelőtt Kispest, Pesterzsébet, Rákospalota, Újpest távolságában húzódott ez az „előszoba". Ide áramlottak az új lakóhelyet és a munkát keresők. A mai peremkerületek lakossága 1920 és 1944 között duzzadt a többszörösére, s ebben az időben épült a lakások, a családi házak többsége. Napjainkban mintha megismétlődne ez a folyamat. Az agglomerációs övezetbe tartozó települések lakossága az ötvenes évek óta több mint kétszeresére nőtt: 1949 1960 1970 1975 1980 206,2 ezer 259,5 ezer 331,0 ezer 377,0 ezer 415,5 ezer 548