„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

VII. fejezet AZ „ÚJRA CSENDES" BUDAPESTTŐL A „LEGVIDÁMABB BARAKK" FŐVÁROSÁIG - Jelentés a fővárosban élő és dolgozó cigányok helyzetéről (1981 november)

Iskoláinkban a hátrányos helyzet felszámolására többféle módszert használunk, illetve több megoldással kísérletezünk. Ilyenek például: rendszeres hatékony kor­repetáló foglalkozások szervezése (XX., VIII., III. kerületek), gyermekklubok lét­rehozása (III., XV, XX., XIX. kerületekben), speciális kompenzáló nevelési célt szolgáló táborok (XV. és XX kerületekben), intenzív iskolaelőkészítő táborozás (XV, XX. kerületek), korrekciós oktatási formák új módszereinek keresése (III. és XV kerületekben), gondozók alkalmazása az iskolák, illetve a nevelési tanácsadó mellett a cigány gyermekek összeszedésére és iskolai problémáik enyhítésére (III., XV, XX. kerületekben), a napközis hálózat fejlesztése, minőségi javítása, cigány gyermekek tehetségkutató versenye és szakköri munkában való fokozottabb bevo­nása, cigány nyelvet értő pedagógus alkalmazása nyelvi problémák esetén, a logo­pédiai hálózat igénybevétele a problémák megoldására, a rendkívüli- és rendszeres nevelési segélyezés differenciált alkalmazása. Eredményesen küzdöttek az utóbbi években iskoláink, a cigány tanulók „lemor­zsolódása" ellen. Míg 1974-ben a fővárosi iskolákban a tanuló cigány gyermekek 73,9%-a morzsolódott le különböző okokból (több tárgyból bukás, mulasztás, osz­tályozhatatlanság, felmentés, stb.) addig ez az arány 1980-ban már csak 9,8% volt. A fővárosban jelenleg már nem működnek gyermekek számára indított külön cigány tanulócsoportok, cigány osztályok, mivel a telepek felszámolásával meg­szűnt az összetett hátrányos helyzet, ami fenntartásukat indokolta. (III., XV. kerü­letekben.) 1979/80-ban az általános iskola elvégzése után a szakmunkásképző intézetekbe 116 végzős cigány gyermek került (a végzősök 66,3%-a), 43 fiatal különböző kö­zépiskolákban tanul tovább (24,6%), és csak 16 fiatal vállalt közvetlenül az általá­nos iskola elvégzése után munkát. A középiskolákban tanulók aránya még jóval elmarad az átlagostól, de a szakmunkásképző intézetekbejelentkezők száma bízta­tó. A hátrányos helyzetű családoknál lényeges szempont, hogy a gyermek minél hamarabb kereső legyen. Ez a tény is a szakmunkásképző intézetek vonzását erősí­ti. A hátrányok a tanulmányi eredményekben is tükröződnek — a tanulók többsége közepes, vagy gyengébb eredménnyel végez — ami behatárolja továbbtanulási le­hetőségeiket az általános iskola után. [...] A fővárosi felnőtt korú cigány lakosság műveltségi színvonala igen heterogén. Több mint 1000 fő végzett középiskolát és kb. 2 00­an felsőfokú végzettségűek. A munkaképes korú férfi lakosság kb. 10%-a szakmunkás. Ugyanakkor elsősorban a munkásszálláson lakók között magas az analfabéták aránya, meghaladja a 2000 546

Next

/
Thumbnails
Contents