„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

VII. fejezet AZ „ÚJRA CSENDES" BUDAPESTTŐL A „LEGVIDÁMABB BARAKK" FŐVÁROSÁIG - Kolosi Tamás: „Miféle népek laknak arra?" (1979)

Az életkörülmények szintjének megoszlása százalékban Alacsony Közepes Magas Összesen % Munkáscsaládok Tizenháromház 51 49 _ 100 Munkáscsaládok Pacsirta-telep 35 59 6 100 Munkáscsaládok Óbudai lakótelep 15 78 7 100 Értelmiségi családok Óbudai lakótelep 2 57 41 100 Értelmiségi családok Rózsadombi társasházak 4 46 50 100 A vizsgált négy fővárosi lakókörzet társadalmi szerkezete tehát elég erőteljesen eltér egymástól. A családok réteghelyzetéből adódó különbségeket még két tényező motiválja. Egyfelől a három különböző területen élő munkáscsaládok között akkor is jelentősek a különbségek, ha a szakképzettségi differenciálódástól eltekintünk. Az óbudai lakótelepen élő szakmunkásoknak jobbak a körülményeik, mint a Pacsirta-telepieknek és még nagyobb a különbség a tizenháromházbeliekhez viszonyítva; hasonló sorrendet kapunk akkor is, ha a szakképzetlen munkások életkörülményeit vizsgáljuk. Másfelől azonban az azonos területen, azonos típusú lakásokban —jelen esetben az óbudai lakótelepen — élő munkás- és értelmiségi családok közötti különbségek nagyobbak, mint a munkáscsaládok különböző lakóterületi típusai közöttiek. Mindezek alapján azt mondhatjuk, hogy a munkamegosztási és lakóhelyi különbségek egyaránt szerepet játszanak, egymást erősítve kumulálódnak az életkörülmények különbségeiben. Az óbudai lakótelep és a tizenháromház földrajzilag közel van egymáshoz. Mondhatni, csak a Duna választja el őket. Csak a Duna? Budapest, XVII. évf. (1979) 11. sz. 1-3. p. 514