„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

VII. fejezet AZ „ÚJRA CSENDES" BUDAPESTTŐL A „LEGVIDÁMABB BARAKK" FŐVÁROSÁIG - Kolosi Tamás: „Miféle népek laknak arra?" (1979)

Kolosi Tamás: „Miféle népek laknak arra?" 1979 A lakóhelyi szegregáció Hol laksz? Milyen a környék? Mert ugye korántsem mindegy, hogy az a lakás Csepelen, vagy a Gellérthegyen, a Váci úton vagy a Váci utcában van. Talán a taxisofőr is másképp néz az utasra, ha a Szent István parkot, mint ha a Mester utcát mondj a be úticélul. Egyesek szemében egy rózsadombi lakáscím felér a doktori címmel. A különbségek azonban nemcsak az egyes lakókörzetek levegőjének tisztaságából, a bolthálózat sűrűségéből, az ott lévő lakások minőségéből, az infrastrukturális ellátottságból, a környék parkfelületeinek nagyságából adódnak, hanem abból is, hogy kik laknak az adott körzetben, milyen az egyes lakóterületek társadalmi összetétele. A lakóhelyi szegregáció — tehát az, hogy a különböző lakókörzetek társadalmi szerkezete eltér egymástól — világjelenség. Sőt: inkább világjelenség, mint magyar. Nálunk ugyanis a szegregációt csökkentette a lakások 1945 utáni újrafelosztása, és csökkenti a lakáspiac szűkössége, a lakáshiány. Nálunk is létezik azonban, és bárki említeni tudna néhány olyan budapesti lakókörzetet, ahol mások és más körülmények között élnek. Kutatásunk tárgyául a főváros négy — általunk erőteljesen különbözőnek vélt — lakókörzetét választottuk: Az úgynevezett tizenháromház Budapest egyik sajátos „munkáskolóniája" az Angyalföldön, a Váci út - Süllő utca - Visegrádi utca - Zsilip utca határolta területen. Lényegében egyetlen háztömb tizenhárom bejárattal, nagy, belső udvaros bérkaszárnyákra szabdalva, többségükben szoba-konyhás lakások láncolatát fűzve fel a három szinten egymás felett elhelyezkedő körfolyosókra. Lakói részben évtizedek óta itt élő munkásfamíliák — akiknek eddig még nem sikerült jobb lakáshoz jutniuk — részben évek óta vagy esetleg már közel egy évtizede „ideiglenesen" idetelepült, idetelepített munkáscsaládok, akiknek többsége faluról felkerülve az agglomerációt is megjárta, végül itt szerzett fedelet a maga és — olykor népes — családja feje fölé. 509